Markó Béla 70 a Litera-túrában!
“Annyi vers megsebzett engem,/ annyi vers átfújt rajtam tavasszal,/ annyi vers zuhant rám ősszel váratlanul,/mint súlyos kő az érett, csonthéjú dióra,/hogy a szétszóródott betűkből talán megtudhatjátok, ki voltam.” (Hátrahagyott ars poetica, 2018.)
Csütörtökön este 8 óra 20 perctől Markó Béla verseit Puskás László olvassa fel.
2021-ben, minden hónapban egy műsort, az idén 70. életévét töltő költő, író sok műfajú irodalmi életművének bemutatására szánunk. E sorozattal Markó Béla líravilágának kronológiai és tematikus fejlődéstörténetét, a műfajon belüli kísérletezéseit, – szonett, haiku – illetve esszéírói szemléletmódját, gondolatvilágát próbáljuk feltérképezni.
A ma esti műsor Markó Béla első költői korszakának tekintett, az 1968 – 1979 között írt ( A szavak városában, 1974; Sárgaréz évszak, 1977; Lepkecsontváz, 1979) verseket szólaltatja meg. A korai versek témái a lírai személyiség saját élményei: a szülőföldhöz, a családi, közösségi élményekhez való kötődés, a gyermekkor iránti nosztalgia, és az útra kelésnek, a felnőtté válásnak, az otthonosság elvesztésének és a hazatalálás lehetőségének kérdései. A Lepkecsontváz ciklusban ezt a nosztalgikus hangulatiságot, a generációs közérzetkifejezést egyre inkább az összetett gondolatiság, intellektuális vívódás váltja fel, amely a költői útkeresés újabb stációja felé mutat, illetve a Talanítás (1982-l983) ciklusban teljesedik ki.
Markó Béla költő, író, szerkesztő, politikus 1951. szeptember 8. született Kézdivásárhelyen, jelenleg Marosvásárhelyen él. Számos verseskönyve, esszékötete, gyermekkönyve jelent meg. Románból fordított verset, drámát, illetve verseskötetei jelentek meg angol, francia és román fordításban. 1989-től 2005-ig főszerkesztője a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóiratnak.
1989-től 2016-ig jelentős nyilvános, politikai szerepet vállalt. A politikai korrektséggel végzett közéleti szerepkör lezárása után, főleg az alkotásnak, irodalmi tevékenységének szánja életét: „Markó Béla politikai szerepvállalása előtt is jóravaló költőként él az emlékezetemben -, de nagy költővé csak az utóbbi esztendőkben érett.” (Báthori Csaba, Markó Béla Egy mondat a szabadságról, Kalligram, 2020.)
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteleti tagja. A Romániai Írószövetség Marosvásárhelyi Fiókjának elnöke. Tagja a Romániai Írószövetségnek, a Magyar Írószövetségnek és a Szépírók Társaságának. Számos díjban, kitüntetésben és elismerésben részesült.
A versek zenei illusztrációja Camille Saint-Saëns, Jean Barrière, Jan Muller-Wieland, Jacques Offenbach, Jean-Louis Dupor, Luigi Boccherini, Giuseppe Sammartini, Anton Kraft, Carl Maria von Weber, Wilhelm Fitzenhagen és Ligeti György szerzeményei, a szóló csellóra írt darabok a zeneirodalom híres művei.
Hangmérnök Kacsó Tibor. Szerkesztő Tompa Enikő