A háború pszichológiájáról
Három hete támadta meg Oroszország Ukrajnát és zajlik egy értelmetlen háború a közvetlen szomszédunkban. A Kreml által különleges katonai hadműveletként definiált, egyre brutálisabbá váló eseménysort természetesen lehet relativizálni, lehet az ukránokat hibáztatni, felemlegetni a múltban elkövetett kisebbségellenes jogsértéseiket. Azt azonban senki nem várhatja el a sajtótól, hogy semleges legyen ebben a kérdésben. A putyini narratíva ugyanis szembemegy a demokratikus alapértékekkel (és nem csak azért, mert egy ország szuverenitását sértette meg), a média pedig (amely alapvetően demokráciapárti) nem állhat az agresszió, a demokratikus értékek sárbatiprásának a pártján. Erre a fajta fegyveres konfliktusra ugyanis semmi nem jogosíthatja fel Oroszországot.
A mai Esti tagozatban is a háború lesz a témánk, a sokáig elképzelhetetlennek tartott eseménysor mögé nézünk, annak pszichológiáját és szociológiáját elemezzük. Bár a történelmünk tele van háborúkkal, a mostani fegyverropogás századunk társadalmait lelkileg felkészületlenül érte. És számos kérdés merül fel bennünk, túl azon, hogy mit tehetünk egyénileg hogyan készülhetünk, hogyan segíthetünk, kíváncsiak vagyunk arra, milyen (mögöttes) motivációk vannak egy háború megindítása mögött, vagy egyszerűbben fogalmazva, miért törnek ki háborúk? Milyen motívumok húzódnak meg az egyes társadalmi csoportok erőszakos konfliktusai mögött, milyen okok, feltételek, típusok, makroszintű következmények, magyarázó modellek léteznek. Vagy csupán arról van szó, hogy a történelem ismételné önmagát?
Dr. Péter László, a BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet Szociológia Tanszékének adjunktusa, Dr. Tonk Gabriella pszichológus, egyetemi tanár és Ady András külpolitikai elemző a vendégeink.