A gyűlölet igazságtalan
A gyűlölettől a gyűlöletbeszédig, az off line-ból online-ba, az érzéstől a tettekig. A gyűlölet egy tartós vagy rövid idejű érzelmi állapot, amelynek tárgya lehet egy személy, emberek csoportja, állat, vagy tárgy, esetleg elvont fogalom. Lényege a gyűlölet tárgyának teljes elutasítása, utálata, teljes megsemmisítésének nagyfokú vágya. (Wikipédia)
Az a társadalom, melyben a gyűlölet uralkodik, önmagát pusztítja. A gyűlölet a gyűlölő személyre is káros hatással van, jelentősen rontja lelki, és áttételesen testi egészségét. A gyűlölettől megszabadulni ugyanakkor kifejezetten nehéz, mivel az alkoholhoz és a kábítószerekhez hasonlóan módosult tudatállapotot okoz, és ezáltal ugyanúgy addiktív, vagyis függőséget okoz
A gyűlöletbeszéddel leggyakrabban faji, nemzeti, etnikai, nemi, vallási, világnézeti, politikai hovatartozás, vagy szexuális orientáció kapcsán megfogalmazott fenyegető, zaklató, megalázó, gyűlöletkeltő, emberi méltóságban sértő vélemények formájában találkozunk az online térben, de nem csak.
Célja nem a szabad véleménynyilvánítás, hanem a gyűlölet alanyának mássága miatt való teljes megsemmisítése.
Hogyan állunk ezzel? Úgy tűnik egy kis gyűlölködésért nem kell a szomszédba menni. Hol van a szólásszabadság és a gyűlöletbeszéd közötti határ? És ki húzza meg? Erről beszélgetünk az Esti tagozatban Deme Ilona pszichológussal, Horváth István szociológussal és Májai László jogásszal. Tartsanak velünk!