Az Alkotmánybíróság csütörtökön megalapozatlannak ítélte és elutasította Nicușor Dan beadványát, amellyel az elnök a fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő tartalmak terjesztésének büntetését szigorító törvényt támadta meg. Ez volt az első beadvány, amelyet államfővé választása óta benyújtott az Alkotmánybírósághoz Nicușor Dan.

Csütörtöki közleményében az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy a Nicușor Dan által bírált törvény világos, pontos és kiszámítható, illetve hogy egy európai demokratikus társadalomban ‘nem lehet elfogadni, hogy a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva védjék olyan ideológiák értékeit és elveit, amelyek egész népcsoportok kiirtására irányuló politikai és intézményi mechanizmusokat alapozták meg’.

Indoklásában a testület rámutatott, hogy a történelem során a náci, fasiszta és legionárius ideológiák mentén a gyilkos politikai rezsimek embercsoportokat irtottak ki a rendszerszintű erőszak, a politikai gyilkosságok és az antiszemitizmus gyakorlása révén. Ezek a totalitárius politikai rendszerek megsértették a jogállamiság, az emberi jogok és a demokrácia elveit. A vizsgált törvény célja indokolt és legitim, mivel a büntetőjog sajátos eszközeivel a demokrácia alapvető értékeit és elveit igyekszik megvédeni a demokratikus politikai rendszerek alapjait súlyosan veszélyeztető cselekményekkel szemben – érvelt a testület.

Nicușor Dan államelnök arra hivatkozva támadta meg az Alkotmánybíróságon a fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő tartalmak terjesztésének büntetését szigorító törvényt, hogy elfogadásának módja és néhány előírása is sérti az alkotmányt. Beadványában hangsúlyozta, a román államnak kötelessége határozottan fellépni a gyűlöletkeltés és a diszkriminációra uszítás minden formája ellen, de ezt kiegyensúlyozott eszközökkel és az alkotmány előírásainak szigorú betartásával kell megtennie, különben éppen ellentétes hatást vált ki. Az államfő azt is felrótta, hogy a törvény nem definiálja egyértelműen a ‘fasiszta’ és a ‘legionárius’ fogalmakat, ami eltérő joggyakorlathoz vezethet. Az elnök szerint ugyanakkor a jogszabály előírásai sértik a kultúrához való hozzáférés jogát, valamint az információ- és a szólásszabadságot.

Forrás: Agerpres