A korábbi három kulcsos helyett augusztus elsejétől kétkulcsos (11 és 21 százalékos) áfát (TVA-t) vezet be a kormány.

Ezt jelentette Ilie Bolojan miniszterelnök ma, a deficitcsökkentő csomagot ismertető szerdai sajtótájékoztatóján. A kedvezményes 11 százalékos áfakulcsot a gyógyszerekre, élelmiszerekre, közüzemi szolgáltatásokra, vízszolgáltatásra és csatornázásra, könyvekre, tűzifára, a hőenergiára és a vendéglátóipari szolgáltatásokra fogják alkalmazni. Augusztus elsejétől 10 százalékkal nő az alkoholtartalmú italok, az üzemanyagok és a dohányáru jövedéki adója. Emellett az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést (CASS) kiterjesztik a 3000 lejt meghaladó nyugdíjakra. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy jelenleg az országban 6 millióan fizetik ezt a járulékot, miközben 16 millióan részesülnek az ingyenes állami egészségügyi ellátásban. Ezért a kormány részben a jelenlegi járulékmentességek egy részének felszámolásával és részben a járulékfizetésnek a 3000 lejt meghaladó nyugdíjakra való kiterjesztésével 8 millióra növelné a járulékfizetők számát. A kormány számításai szerint az intézkedés bevezetése után egy 4000 lejes nyugdíj egészségügyi szolgáltatási járuléka a 3000 lej feletti összeg tíz százaléka, azaz 100 lej lesz.

Nő a tanárok kötelező óraszáma, nem lesz nyugdíj és fizetésemelés

Megszorító intézkedések részeként két órával növelik a kötelező heti óraszámot a közoktatásban és a felsőoktatásban. A miniszterelnök szerint ez azt fogja jelenteni, hogy a heti 40 órából, amennyit egy tanárnak az iskolában vagy az iskoláért kell dolgoznia, az eddigi 16 óra helyett 18 órát, a 18 óra helyett pedig 20 órát kell majd tanítana. Bolojan szerint az intézkedés nem érinti a pedagógusok fizetését, de megtakarításokat eredményez. Jelenleg ugyanis az óraadó tanárok óraszáma több mint 30 ezer pedagógusi állásnak felel meg. A kötelező heti óraszámok növelésével azonban felére csökken az óraadó tanárok óráinak száma, és az így megspórolt pénzt a tanügy finanszírozására lehet majd felhasználni. A deficitcsökkentő intézkedéscsomag elemeiről beszámoló sajtótájékoztatóján a kormányfő leszögezte: a kabinet átmeneti intézkedésként javasolja, hogy a nyugdíjak és fizetések a jövő évben se növekedjenek. A kormányfő azzal érvelt, hogy 2024-ben nagyon nagy mértékben nőttek a jövedelmek: a fizetések több mint 20, a nyugdíjak több mint 30 százalékkal, és ezek indexálására nincs fedezet a költségvetésben. Nyomatékosította: a juttatások befagyasztása kizárólag a jövő év végéig lesz érvényes.

A kormány sarca az ösztöndíjakat is érinti

Az elmúlt években fenntarthatatlan mértékben megnőttek az ösztöndíjkiadások, ezért az érdemi ösztöndíjak számát korlátozzák, a szociális ösztöndíjakat pedig pontosan meghatározott kritériumok alapján ítélik oda. A deficitcsökkentő csomag elemeit ismertető sajtótájékoztatóján a miniszterelnök hangsúlyozta: tudja, hogy ez nem egy népszerű intézkedés, de ebben az esetben is korrektül kell eljárnia a kormánynak. Rámutatott: az elmúlt években olyan mértékben nőtt az ösztöndíjra jogosult diákok – főként iskolai tanulók – száma, hogy a támogatások kifizetése már fenntarthatatlanná vált az állami büdzsé számára. Emlékeztetett, hogy három évvel ezelőtt évi 188 millió lejt fizettek ki ösztöndíjakra, de három év alatt ez az összeg 4,7 milliárd lejre nőtt. Rengeteg tanuló részesül érdemösztöndíjban, mert az évi tanulmányi átlaga meghaladja a 9,50-et, miközben az érettségin egy részük gyengén teljesít – magyarázta. A kormány tervei szerint kétfajta ösztöndíj marad a rendszerben: az érdemösztöndíj, amit valóban érdem szerint ítélnek majd oda korlátozott számú diáknak, és a szociális ösztöndíj, amellyel a hátrányos helyzetű családokból származó gyerekeket támogatják szigorú kritériumok alapján.

Jövő évtől 10 százalékról 16 százalékra emelik az osztalékadót és bevezetik a bankok extraprofitadóját. Növelik továbbá a szerencsejátékokból és sportfogadásokból származó nyereségek adóját, hogy ‘legalább 30 százalékkal több bevétele legyen ezekből az államnak’.

Bolojan: brutális recesszió fenyegeti Romániát

A kormányfő megismételte Dragoș Anastasiu miniszterelnök-helyettes tegnap, a Digi24 hírtelevíziónak adott interjúban ismertetett rémforgatókönyvet, miszerint az intézkedések nélkül Románia brutális recesszióba kerülhet.
Ilie Bolojan hangsúlyozta: ha nem csökken a költségvetési hiány, a román állam fizetésképtelenné válhat, a kormány nem tudna hitelt felvenni a pénzpiacokról és nem tudná fedezni a kiadásokat, beleértve a fizetéseket és a nyugdíjakat. Emlékeztetett arra, hogy az adóreformtól függ Románia hozzáférése az EU helyreállítási alapjához. Uniós források nélkül pedig nem lehetne megvalósítani a nagy infrastrukturális beruházásokat, az autópálya-építéseket és a vasúthálózat korszerűsítését. Emellett Románia adósbesorolása a befektetésre nem ajánlott kategóriába kerülne, ami elriasztaná a külföldi befektetőket.

(Agerpres)