Stabilitás vagy kompromisszumkényszer? Az új koalíció esélyei és buktatói
Műsorunkkal egyidőben zajló, együttes ülésén szavaz a parlament két háza az Ilie Bolojan vezette kormány beiktatásáról. A kabinet miniszterjelöltjeinek a meghallgatása az elmúlt időszak szokásához híven futószalagszerűen zajlott. Az új kormány a tervek szerint este teszi le a hivatali esküt. Amit most látunk, az már csak formaság, a kormány beiktatásához legalább 233 szavazatra van szükség. A PSD, a PNL, az USR, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek alkotta koalíciónak pedig összesen 311 képviselője és szenátora van.
Ilyen szempontból az előzményekről érdemes beszélni, illetve a jövőről. A kormány előtt álló kihívások ugyanis nem kicsik. Hosszú és többször megakadt egyeztetések után született meg a koalíciós megállapodás, a kormányprogram, illetve egyeztek meg a kabinet összetételéről, sokszor a pártérdekek fontosabbnak tűntek, mint az ország jövője. A pártelnökök nyilatkozatai rendre kiegyensúlyozottságot, stabilitást, felelősségteljes hozzáállást hangsúlyoznak – de vajon miért kell ezt ennyire hangsúlyozni? Mit üzen ez a választóknak, és hogyan hat a politikai bizalomra? Az új kormányzat Nyugat-barát irányvonalat ígér, ugyanakkor az egyik legfőbb feladata az lesz, hogy visszaszerezze az emberek bizalmát a politikai osztály iránt.
Ez nem csupán kommunikációs kihívás, hanem konkrét szakpolitikai döntésekben is mérhető lesz. A deficitcsökkentés 2028-ig szóló célkitűzései, valamint a társadalmi hatások mindenképpen komoly politikai kockázatokat hordoznak, akár konfliktusokat is gerjeszthetnek a koalíción belül, illetve a választók körében is. Különösen igaz ez akkor, ha az intézkedések aránytalanul érintenek bizonyos társadalmi csoportokat. A kormányalakítás a mai témánk, Illyés Gergely politológus a Naprakész vendége, beszélgetésünket a rádióban élőben sugároztuk.
