Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 15 óráig 7.646.439 választópolgár, a választói névjegyzékben szereplők 42,51 százaléka szavazott az államfőválasztás második fordulójában.

Az elnökválasztás május 4-i első fordulójában 15 órakor 32,40 százalékos volt a részvételi arány.

Városon 4.962.876-an, vidéken 2.683.563-an szavaztak.

Mozgóurna segítségével 76.387 személy voksolt.

A szavazatukat 15 óráig leadó választók közül 6.436.090-en (35,78 százalék) Románia területén, 1.210.349-en külföldön járultak az urnákhoz. A külföldi szavazóhelyiségek helyi idő szerint péntek reggel 7 órakor nyitottak meg és romániai idő szerint vasárnap 21 órakor zárnak be.

Magas volt a részvételi arány a következő megyékben:

* Ilfov – 50,28%;
* Kolozs – 43,84%;
* Argeș – 41,18%;
* Brassó – 40,94%;
* Prahova – 40,84%.

Alacsonyabb részvételt jegyeztek a következő megyékben:

* Vaslui – 24,92%;
* Szatmár – 27,03%;
* Krassó-Szörény – 28,33%;
* Máramaros – 28,92%;
* Botoșani – 30,21%.

A részvételi adatok valós időben követhetők a www.roaep.ro oldalon.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 13 óráig 5.743.734 választópolgár, a választói névjegyzékben szereplők 31,93 százaléka szavazott az államfőválasztás második fordulójában.

Városon 3.780.749-en, vidéken 1.962.985-en szavaztak.

Mozgóurna segítségével 45.478 személy voksolt.

A szavazatukat 13 óráig leadó választók közül 4.740.562-en (26,35 százalék) Románia területén, 1.003.172-en külföldön járultak az urnákhoz. Utóbbiak közül 1.000.033-an pótlistán, 3139-en levélben szavaztak. A külföldi szavazóhelyiségek helyi idő szerint péntek reggel 7 órakor nyitottak meg és romániai idő szerint vasárnap 21 órakor zárnak be.

Magas volt a részvételi arány a következő megyékben:

* Ilfov – 36,47%;
* Kolozs – 31,21%;
* Argeș – 31,15%;
* Prahova – 30,63%;
* Konstanca – 30,04%.

Alacsonyabb részvételt jegyeztek a következő megyékben:

* Vaslui – 18,60%;
* Szatmár – 19,32%;
* Máramaros – 20,56%;
* Krassó-Szörény – 20,99%;
* Beszterce-Naszód – 21,19%;

A részvételi adatok valós időben követhetők a www.roaep.ro oldalon.

Az elnökválasztás május 4-i első fordulójában 13 órakor 24,46 százalékos volt a részvételi arány.

Forrás: Agerpres

A diaszpórában meghaladta a választási részvétel a két héttel ezelőtti első fordulóban jegyzettet, már most többen szavaztak, mint május 4-én urnazásáráskor. Míg akkor este 9 óráig 973 129-en szavaztak, addig most nem sokkal 13 óra után már több mint egymillió. Külföldön élő vagy jelenleg ott tartózkodó állampolgár voksolt.

2019-ben az államfőválasztás második fordulójában 919 ezren szavaztak. 2000-ben azonban a teljes első forduló alatt mindössze 32 000-en szavaztak a diaszpórában. A külhoni román állampolgárok péntek óta voksolhatnak, függetlenül attól, hogy külföldre szól-e a lakhelyük vagy sem. A szavazókörök egységesen romániai idő szerint 21:00 órakor zárulnak, függetlenül az adott ország helyi időzónájától. Eddig a legtöbben Olaszországban 178 348 , Németországban 155 670, az Egyesült Királyságban 152 318, Spanyolországban 113 291 és a Moldovai Köztársaságban 112 136-on szavaztak.

Winkler Gyula szerint a mai választás tétje a magyar közösség jogainak és eredményeinek megőrzése. Figyelmeztetett: ha magyarellenes elnök kerül hatalomra, veszélybe kerülhetnek a magyar iskolák, a nyelv és a jogok. „Ez nem pártokról szól, hanem a közösség megmaradásáról” – mondta. Arra kért mindenkit, hogy szavazzon, és vigye el családját, barátait is az urnákhoz.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 11 óráig 3.468.121 választópolgár, a választói névjegyzékben szereplők 19,28 százaléka szavazott az államfőválasztás második fordulójában.

Városon 2.351.678-ea, vidéken 1.116.443-an szavaztak.

Mozgóurna segítségével 12.941 személy szavazott.

A szavazatukat 11 óráig leadó választók közül 2.640.697-en (14,68 százalék) Románia területén, 827.424-en külföldön járultak az urnákhoz. Utóbbiak közül 824.285-en pótlistán, 3139-en levélben szavaztak. A külföldi szavazóhelyiségek helyi idő szerint péntek reggel 7 órakor nyitottak meg és romániai idő szerint vasárnap 21 órakor zárnak be.

Magas volt a részvételi arány a következő megyékben:

* Ilfov – 20,40 százalék;
* Tulcea – 17,70 százalék;
* Argeș – 17,61 százalék.
* Konstanca – 17,52 százalék;
* Prahova – 17,19 százalék.

Alacsonyabb részvételt jegyeztek a következő megyékben:

* Vaslui – 10,39 százalék;
* Szatmár – 10,77 százalék;
* Beszterce-Naszód – 10,94 százalék;
* Máramaros – 11,35 százalék;
* Suceava – 11,39 százalék.

A részvételi adatok valós időben követhetők a www.roaep.ro oldalon.

Az elnökválasztás május 4-i első fordulójában 11 órakor 14,58 százalékos volt a részvételi arány.

Romániai idő szerint vasárnap 11 óráig több mint 827 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Ezeknek megfelelően a romániai idő szerint csütörtök esti urnanyitástól vasárnap 10 óráig 827.424 román állampolgár szavazott a külképviseleti szavazóhelyiségekben. Emellett 3139 külföldön élő román választópolgár levélben adta le a szavazatát.

A második fordulóban nagyobb a szavazókedv a diaszpórában, mint a május 4-i első fordulóban, amikor 455.378-an járultak urnákhoz vasárnap 11 óráig.

Eddig a legtöbben Olaszországban (138.476), az Egyesült Királyságban (135.122), Németországban (125.701), a Moldovai Köztársaságban (93.659), Spanyolországban (92.502), Franciaországban (40.752), az Egyesült Államokban (18.392) és Kanadában (12.140) szavaztak.

Az adatok valós időben követhetők a prezenta.roaep.ro oldalon.

A diaszpórában 965 szavazókörzetet alakítottak ki a hatóságok. Ezekben a választások napján külföldön tartózkodó román állampolgárok szavazhatnak, függetlenül attól, hogy külföldre szól-e a lakhelyük vagy sem.

Forrás: Agerpres

Soha nem szavaztak még ilyen sokan ilyen korán: az elnökválasztás második fordulójának első két órájában 904 697 román állampolgár adta le voksát – ez 20,02%-kal több, mint az első forduló azonos időszakában.

Két héttel ezelőtt, ugyanebben az időszakban 753 788-an szavaztak. Az előző, 2019-es elnökválasztás második fordulójában csak 610 918 fő járult az urnákhoz a szavazás első két órájában. A részvételi hullámra reagálva Remus Ștefureac, az Inscop Research szociológusa a Facebookon úgy fogalmazott: „A mai nap a román demokrácia és a választási matematika történetének egyik referenciapontja lesz.”

Kelemen Hunor RMDSZ elnök a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Főgimnáziumban szavazott.

Az urnáktól távozóban a sajtónak kijelentette, hogy a Románia számára legjobb lehetőségre szavazott az elnökválasztás második fordulójában: Arra a jelöltre szavaztam, aki soha semmi rosszat nem mondott a közösségünkről, aki nem támadta a magyarokat. Nekünk akkor van esélyünk a szülőföldön építkezni, ha az országot olyan elnök vezeti, aki tiszteli a közösségünket. Ez az egyedüli jó választás!

Arra kérek mindenkit, hogy ne maradjunk otthon. Menjünk szavazni, és győzzünk meg egy barátot, ismerőst, szomszédot – azt, aki az első fordulóban nem volt. – fejtette ki a szövetség elnöke.

Cseke Attila szerint a választáson arra kell szavazni, aki Európa felé viszi Romániát, nem a múltba, Kelet felé.

Kiemelte: most a romániai magyarok, különösen a partiumi bihari magyar közösség jövője, jogai, anyanyelve és iskolái forognak kockán. Arra kér mindenkit, hogy most ne taktikázzon senki, minden mást félre kell tenni, mert a magyarellenességre csak egyetlen válasz van: az egységes magyar szavazat. Hangsúlyozta, hogy sok magyar már szavazott, de most azokat is el kell vinni, akik az első fordulóban nem járultak az urnákhoz. „Csak így nyerhetünk. Hajrá, magyarok!” – zárta felhívását.

Tánczos Barna a szavazást követően elmondta: azért járult az urnákhoz, hogy az erdélyi magyaroknak ne kelljen attól tartaniuk, hogy elveszik tőlük a már megszerzett jogaikat.

Hozzátette: ugyanakkor azért is szavazott, hogy a választások után még legyen esélye az országnak elkerülni a gazdasági válságot. Mindenkit arra buzdított, hogy éljen szavazati jogával: „Ne hagyjuk, hogy a magyargyűlölők, a magyarellenesek, a szélsőségesek nyerjenek.”

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 9 óráig 1.672.308 választópolgár, a választói névjegyzékben szereplők 9,30 százaléka szavazott az államfőválasztás második fordulójában.

Városon 1.275.925-en, vidéken 396.383-an voksoltak.

Mozgóurnával 641 személy szavazott.

A szavazatukat 9 óráig leadó választók közül 915.430-an (5,09 százalék) Románia területén, 756.878-an külföldön járultak az urnákhoz. Utóbbiak közül 753.739-en pótlistán, 3139-en levélben szavaztak. A külföldi szavazóhelyiségek helyi idő szerint péntek reggel 7 órakor nyitottak meg és romániai idő szerint vasárnap 21 órakor zárnak be.

Magas volt a részvételi arány a következő megyékben:

* Ilfov – 7,57 százalék;
* Călărași – 6,52 százalék;
* Tulcea – 6,58 százalék;
* Konstanca – 6,49 százalék.
* Giurgiu – 6,47 százalék.

Alacsony részvételt jegyeztek a következő megyékben:

* Beszterce-Naszód – 3,28 százalék;
* Máramaros – 3,48 százalék;
* Szatmár – 3,50 százalék;
* Vaslui – 3,57 százalék;
* Szilágy – 3,67 százalék.

A részvételi adatok valós időben követhetők a www.roaep.ro oldalon.

Az elnökválasztás május 4-i első fordulójában 9 órakor 6,47 százalékos volt a részvételi arány.

Romániai idő szerint vasárnap 9 óráig több mint 756 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Ezeknek megfelelően a romániai idő szerint csütörtök esti urnanyitástól vasárnap 9 óráig 756.878 román állampolgár szavazott a külképviseleti szavazóhelyiségekben. Emellett 3139 külföldön élő román választópolgár levélben adta le a szavazatát.

A második fordulóban nagyobb a szavazókedv a diaszpórában, mint a május 4-i első fordulóban, amikor 410.266-an voksoltak vasárnap 9 óráig.

Eddig a legtöbben az Egyesült Királyságban (131.014), Olaszországban (119.126), Németországban (115.078), Spanyolországban (86.326), a Moldovai Köztársaságban (79.467), Franciaországban (37.008), az Egyesült Államokban (18.392) és Kanadában (12.140) szavaztak.

Az adatok valós időben követhetők a prezenta.roaep.ro oldalon.

A diaszpórában 965 szavazókörzetet alakítottak ki a hatóságok. Ezekben a választások napján külföldön tartózkodó román állampolgárok szavazhatnak, függetlenül attól, hogy külföldre szól-e a lakhelyük vagy sem.

Forrás: Agerpres

Nicușor Dan abban a fogarasi iskolában adta le voksát, ahol régen tanult.

Elmondta, azért döntött úgy, hogy Fogarason szavaz, hogy azt üzenje az embereknek, fontos emlékeznünk arra, hogy honnan indultunk, és egyúttal arra kért mindenki, hogy menjenek el szavazni. Azzal a gondolattal szavazott, hogy „sok a csendes, becsületes, dolgos ember, akik hosszú ideje nem érezték, hogy valaki képviseli őket.” A változásra szavazott, ami jólétet hoz és nem kalandozást. Az európai irányra, nem az elszigetelődésre. „Abban a reményben szavaztam, hogy Romániában olyan emberek vannak, akik olyan Romániát akarnak építeni, amilyent magunknak kívánunk” – fogalmazott az államfőjelölt.

Forrás: Maszol

George Simion az Ilfov megyei Mogoșoaián szavazott Călin Georgescuval együtt.

A két politikus a szavazóhelyiségben akart volna nyilatkozni a sajtónak, de a helyszínen jelen lévő csendőr felszólította őket, hogy hogy ezt az épületen kívül tegyék meg, mivel a választási szabályok tiltják a kampányjellegű megnyilvánulásokat a szavazókörzetben. George Simion ingerülten reagált: „Ez csúnya dolog, amit csinálnak” – mondta a hatósági közbelépésre.

Simion azt mondta, hogy az igazságtalanságok ellen szavazott, amelyeket a román nép ellen elkövettek: az egyenlőtlenségek, a megalázások, a bántalmazások és a szegénység ellen, valamint azok ellen, akik semmibe vesznek másokat. Ugyanakkor arra a jövőre szavazott, amiről csak a románok döntenek a románokért és Romániáért – fogalmazott az AUR elnöke.

Forrás: Transtelex

Csoma Botond a szavazást követően nyilatkozta, hogy olyan jelöltre adta le voksát, aki nem gyűlöli az erdélyi magyarokat, nem akarja száműzni őket az országból, nem szüntetné meg a magyar iskolákat, és nem ellensége a magyar nyelvnek. Hangsúlyozta: fontos, hogy a kolozsvári és erdélyi magyarok minél nagyobb számban menjenek el szavazni, és olyan jelöltet támogassanak, „aki nem gyűlöl bennünket”.

Az elnökválasztás eredménye a gyermekeink és az unokáink jövőjére is ki fog hatni, a döntés az urnákhoz járulók kezében van – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő államfő, miután leadta a szavazatát a második fordulóban.

Az urnáktól távozóban a sajtónak azt nyilatkozta, annak tudatában szavazott, hogy a választópolgárok vasárnapi döntése nemcsak az ország következő öt évi fejlődését határozza meg, hanem a gyermekeink és az unokáink életére is hatással lesz. Rámutatott, az új elnök nem tud majd mindent megtenni, de sokat tehet ‘a gazdasági nehézségek leküzdéséért, a bizalom és a remény helyreállításáért’, illetve azért, hogy Románia olyan ország legyen, amelyikre lehet támaszkodni. ‘Éljenek a szavazati jogukkal, mert ma az ország sorsa az önök kezében van. Szavazzanak úgy, ahogy a lelkiismeretük diktálja’ – mondta a választópolgároknak Ilie Bolojan.

Forrás: Agerpres