Dalma kérdez: Havas Juli
„Én egyfajta traumaként éltem meg a 87-es kitelepedést, ez pont olyan, mintha az ember elhagyja egy szerettét, akit szeret. Nagyon sokáig elnyomtam magamban a honvágyat és sosem gondoltam volna, hogy képes leszek valaha is Erdélyről írni.” – vallja Havas Juli írónő, civilben Dr. Szalai Zsuzsanna, tüdőgyógyász.
Decemberben olvastam ki Havas Juli „Papírbabák” című könyvét. Már akkor elhatároztam, hogy meg kell tudnom, ki lapul az oldalak mögött. Nem sokkal a könyv elolvasása után tudtam meg, hogy mai rovatunk vendége nemcsak ír, hanem egy igazán fontos hivatást is gyakorol. Az irodalmat és az orvoslást külön akarta választani, ezért álnéven ír. Második könyve a „Papírbabák” a XX. század Romániát írja le, az akkori gyerekkort és az elhelyezkedés kihívásait. Ez a könyv valamelyest Juli története is, hiszen ő is a Ceaușescurendszerben telepedett ki Magyarországra. Ott helyezkedett el orvosként és bár elmondása szerint az elején nem szeretett volna Erdélyről írni, mégis megszületett a „Papírbabák”.
Mai rovatunkban szó esik irodalomról, identitáskeresésről, a haza fogalmáról, honvágyról, orvosi hivatás nehézségeiről és azt gondolom mindenről, ami az élet. Fogadják szeretettel!
