A pásztor, aki új irányt mutatott – Ferenc pápa emlékére
Ma reggel elhunyt Ferenc pápa, a katolikus egyház egyik legmeghatározóbb vezetője, akinek a neve örökre beíródott az egyháztörténelembe: ő volt az első jezsuita, az első dél-amerikai és az első nem európai pápa több mint 1300 év után. De nem ezzel írt történelmet, bár származása és neveltetése kétségkívül hozzájárult az örökségéhez. Ő volt a pásztor pápa, a párbeszéd pápája, a zöld pápa, a szociális igazságosság pápája, a reformer papa. Pápasága azonban nem csupán szimbolikus volt, hanem mélyen emberi. A 21. század egyik legmeghatározóbb egyházi vezetője volt, aki újraértelmezte az egyház küldetését, a nyitottságot, az irgalmasságot és a társadalmi kérdések iránti érzékenységet helyezte pápasága középpontjába, a kitaszítottak, a peremre szorultak felé forduló közösségként képzelve el egyházát.
Ferenc pápa gondolkodását leginkább a Evangelii Gaudium (Az evangélium öröme, 2013.) kezdetű apostoli buzdítása valamint a Laudato Si’ (Áldott légy! 2015.), Fratelli Tutti (Mindnyájan testvérek, 2020.) és a Dilexit nos (Szeretett minket, 2024.) enciklikái mutatják meg. Ezekből is látszik, hogy egy új hangot vitt Rómába, és a Vatikán falain túl is megszólította a világot – különösen azokat, akik eddig úgy érezték, kívül rekedtek az egyház figyelmén.
Mai műsorunkban arra keressük a választ: mi volt Ferenc pápa víziója, és milyen örökséget hagyott ránk? Hogyan formálta át az egyházról alkotott képet, és vajon milyen irányba indulhat tovább a katolikus közösség nélküle?
Vendégem Csiszár Klára Antónia teológus, a Linzi Katolikus Egyetem rektorhelyettese, a katolikus kar dékánja.
