Szijjártó Péter magyar külügyminiszert fogadta ma Bukarestben Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Tánczos Barna azt írta Facebook oldalára, hogy amikor az RMDSZ kormányon volt, mindig javult a Románia és Magyarország közötti együttműködés, amelynek mindkét ország polgárai a nyertesei. A pénzügyminiszter szerint Magyarország egy magasabb ÁFA-kulcs mellett is az egyik lehatékonyabb behajtási rátával rendelkezik az Európai Unióban.

Az adóhatóság digitalizációjának folytatásával és a jó gyakorlatok átvételével Romániában is az a cél, hogy növeljük a behajtás hatékonyságát, hozzájárulva a költségvetés egyensúlyához, anélkül, hogy 2025-ben növelnénk az adók és illetékek mértékét – mondta Tánczos Barna.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter Emil Hurezeanu román külügyminiszterrel is egyeztetett.

Facebook-oldalán azt írta, hogy “abszolút pozitív benyomásokat” szerzett, ugyanis a célok közösek: “a lehető legtöbb jót, a lehető legtöbb hasznot kihozni a magyar-román kapcsolatrendszerből mindkét ország, mindkét nemzet számára”.

A konstancai kikötő a magyar ipar számára is könnyebben elérhetővé vált, gazdaságaink erősödnek, Románia és Magyarország vonzóbbá válik a befektetők számára – írta hétfőn a Facebook-oldalán a Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel tartott bukaresti találkozója után Sorin Grindeanu.

A szállításügyi miniszter bejegyzése szerint az immár Schengen-tagállam Románia és Magyarország együttműködéséről tárgyalt a magyar belügyminiszterrel, és Szijjártó Péterrel a két ország közötti közlekedési összeköttetések javításában, illetve újak kiépítésében állapodtak meg.

Grindeanu az utóbbiak között említette a Szatmárnémeti-Óvári gyorsforgalmi út összekapcsolását a M49-es magyarországi autóúttal, az Arad-Nagyvárad gyorsforgalmi út összekapcsolását az M44-es magyarországi autópályával, az Óbéba-Kübekháza közötti út, illetve a Csanád-Magyarcsanád közötti Maros-híd megépítését.

Emil Hurezeanu külügyminiszter hétfőn tárgyalásokat folytatott Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel, aki Bukarestben vett részt egy nemzetközi energetikai konferencián.

A külügyminisztérium közleménye szerint a felek elismerően szóltak a román-magyar kétoldalú párbeszéd dinamikus alakulásáról, megvitatták a kétoldalú együttműködés helyzetét és perspektíváit, valamint az aktuális európai témákat.

A találkozón Emil Hurezeanu hangsúlyozta, hogy tartalmasabbá kell tenni a kétoldalú együttműködés alapját jelentő román-magyar stratégiai partnerséget. Kifejezte meggyőződését, hogy a közös munkán és együttműködésen alapuló nyitott, pragmatikus hozzáállás lehetővé teszi a kétoldalú kapcsolatok potenciáljának teljes kiaknázását – számolt be a külügyminisztérium. A felek egyetértettek abban, hogy az egyik fontos közös célkitűzés a kétoldalú gazdasági és ágazati együttműködés fejlesztése és elmélyítése a két ország valamennyi állampolgárát szolgáló közös beruházások megvalósítása révén olyan területeken, mint az infrastruktúra, a közlekedés és az energia.

Sebastian Burduja energiaügyi miniszter a Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után kijelentette: soha többé nem fogjuk Európa energiabiztonságát azok kezében hagyni, akik az energiát zsarolófegyverként használták és használják. 

A miniszter rámutatott, hogy Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb gáztermelője, és a Neptun Deep projekt révén két éven belül megduplázza termelési kapacitását, ezzel jelentősen hozzájárul a régió energiabiztonságának megerősítéséhez.

A Neptun Deep projektek, valamint az Azerbajdzsáni Köztársaság, Grúzia, Románia és Magyarország kormányai közötti, a zöld energiafejlesztésre és szállításra vonatkozó stratégiai partnerségről (AGRU – Zöld folyosó) szóló megállapodás volt a két tisztviselő találkozójának témája – írja a News.ro.

Forrás: Agerpres/G4media