Állásfoglalást fogadott el múlt héten az Európai Parlament az első világháborúban Oroszország által elkobzott román aranytartalékkal kapcsolatban. A több mint 90 tonna arany értékét 4 és 8 milliárd dollár közötti értékre becsülik. Románia jelenlegi aranytartaléka alig nagyobb ennél.

Nem kellett sokat várni az oroszok reakciójára sem, Marija Zaharova külügyi szóvivő szerint Románia húsz-huszonötször többel tartozik Oroszországnak.

A több mint száz évvel ezelőtt elvesztett aranytartalékról, illetve az Európai Parlament állásfoglalásáról Novák Csaba Zoltánt, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnökét, valamint Toth Szilárdot, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézetének egyetemi docensét kérdezte Hamar Mátyás Ruben.

Van-e jelentősége az Európai Parlament állásfoglalásának, amit az Oroszország által visszatartott román állami kinccsel kapcsolatban hoztak meg – erről kérdeztük Toth Szilárd és Novák Csaba Zoltán történészeket.

Novák Csaba Zoltán politikai okokat sejt a háttérben.

Oroszország nem elrabolta a kincseket, hanem megőrzésre kapta azokat Romániától az első világháborúban. Kisebb részeket visszaadott ugyan 1935-ben, 1956-ban és 1994 után, azonban a kincs legnagyobb része továbbra is Oroszországban van. Érdekesség, hogy az ügyet nem sikerült rendezni akkor sem, amikor a Szovjetúnió és Románia egyaránt a keleti tömbhöz tartozott.

Elképzelhető az, hogy az Európai Parlament állásfoglalása abból a megfontolásból született, hogy amennyiben a jövőben Oroszország ismét rendezni szeretné a kapcsolatait a nyugattal, legyen Romániának egy nemzetközi hivatkozási alapja? Toth Szilárd szerint nem ez áll az állásfoglalás hátterében.

Az oroszok által visszatartott román állami kincsnek nem csak pénzbeli értéke van, vélik a Marosvásárhelyi Rádió által megkérdezett történészek. Toth Szilárd ugyanakkor úgy véli, az EP állásfoglalásával nem közelebb, hanem távolabb került az ügy a megoldástól.

Egyelőre tehát távol áll attól Románia, hogy az első világháborúban elvesztett aranytartalékát visszaszerezze. Pedig az állami kincs visszaszerzésének a pénzbeli értéken túl, szimbolikus értéke is lenne, amennyiben Románia diplomáciai úton elérné, hogy Oroszország visszaszolgáltassa a kincsket – összegezte gondolatait Novák Csaba Zoltán.