Kihirdette tegnap a jövő évi költségvetés sarokszámait rögzítő törvényt Klaus Iohannis államfő.

A törvény értelmében a jövő évi GDP-arányos költségvetési hiányt 5,8 tized százalékra becsülik, az állami bérkiadások pedig a GDP 8,8 tized százalékát teszik majd ki. 2023-ra 4,4 tized százalékos államháztartási hiánnyal és 8,2 tized százalékos bérkiadásokkal számolnak. A GDP-arányos államadósságot 2022-re 49,8 tized százalékosra tervezik.

A jövő évi költségvetés legfontosabb tételeiről Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke elmondta, hogy egy olyan költségvetést raktak össze, amelyben a nyugdíjak nőnek, a kisnyugdíjasok egyszerű támogatást kapnak, amelyben a minimálbér növekedni fog, és amelyben jelentős fejlesztésekre van fedezet. Azon túl, hogy a tanügyben és az egészségügyben lesz egy kis bérnövekedés, amennyit megbír a költségvetés, a költségvetés összerakásakor vigyáztak arra, hogy az önkormányzatok ne veszítsenek.

„A személyi jövedelemadó 100 százalékban ismét az önkormányzatoknál marad” – tette hozzá Kelemen Hunor. Emlékeztetett, a szövetség idén javasolta először, hogy a jövedelemadó két százaléka a helyi és megyei önkormányzatok által működtetett színházak, bábszínházak, operák és filharmóniák fenntartását szolgálják. Ez a 2022-es év költségvetési törvényében is szerepel. A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy megyei utak fejlesztésére 600 millió lejt szánnak a jövő év közepéig, de ezt az összeget az év második felében kiegészítik, hiszen Erdélyben, Székelyföldön sok út javításra szorul.

December 29-én tárgyalja az alkotmánybíróság a Mentsétek meg Romániát Szövetségnek jövő évi költségvetési törvénnyel kapcsolatos panaszát.

Az USR tegnap nyújtotta be panaszát a taláros testülethez. Beadványuk szerint a jövő évi költségvetésről szóló törvény sérti a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elvét, mivel a Bukarest első kerületének kiutalt források nem arányosak a szükségletekkel, az önkormányzat nem a vonatkozó törvény által előírt elosztási mechanizmusok és algoritmusok alkalmazásával részesülne ezekből. A beadvány aláírói szerint a jogszabály sérti az oktatáshoz való jogot is, mivel – az oktatási törvény előírásaival ellentétben – nem utal ki elegendő pénzt a tanulók szállítási költségeire. Az USR szerint a törvény elfogadásakor sérült a törvényesség és a kétkamarás parlament elve, illetve azt is kifogásolják, hogy a jogszabály számos “homályos, bizonytalan vagy többféleképpen értelmezhető” előírást tartalmaz.

Forrás: Maszol