Az erdélyi magyar tudományosság egyik legmeghatározóbb egyénisége, a rendtartó és törvényhozó székely falu kutatójaként ismert Imreh István történésznek állítottak emléktáblát szülőfalujában, Sepsiszentkirályon és szobrot avattak Bodokon.

Idén van Imreh István születésének 100. évfordulója, ez alkalomból az emléktábla és szoboravatás mellett a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban szervezett konferencián a neves tanár és kutató személyiségét ismerhették meg az érdeklődők. A Háromszék Vármegye Kiadó ez alkalomra időzítette Imreh István: Törvény és rend a székely faluközösségben című kötetének megjelentetését, amely két legfontosabb munkájának összefoglalása. Vargha Mihály múzeumigazgató rámutatott: olyan történészre emlékezünk, aki a legnehezebb időszakban kutatta közösségünk múltját, akinek kutatásait mai napig hivatkozási alapként tartják nyilván.

Egyed Ákos történészprofesszor felidézte, hogy Imreh Istvánt az foglalkoztatta, hogy mi segít a történelemből a mai székelység megmaradásában. Ő az erkölcsi tartást, az értékrendet, az önismeret fontosságát tartotta követése alkalmasnak. Pozsony Ferenc néprajzkutató arra mutatott rá, hogy Imreh István a székely falvak sajátosságait, a magasfokú önszerveződést, az autonóm cselekvést emelte ki, de jól tudta, hogy a mindenkori hatalom az elmúlt ötszáz évben folyamatosan a maga képére akarta formálni a székely falvakat.

Marosvásárhelyi Rádió/Kovács Zsolt