Az április 22-dikei Marosparti takarítási akciónkat a Milvus Madártani és Természetvédelmi Csoport is támogatja. Ők tudják a legjobban, hogy mi az, ami napjainkban a hazai vizeket szennyezi, mi veszélyezteti az élővilágot, a halakat s a vízi madarakat.

A Milvus Csoport biológusa, Nagy András Attila azt tapasztalja, hogy míg 89 előtt főleg a nagyipari vállalatok szennyezték a folyókat, addig ma leginkább a vidéki, kis kapacitású szennycsatornák jelentenek veszélyt. Azért az ipari egység kockázata sem szűnt meg, amint azt az Aranyos vize szennyezésének legútóbbi példája is mutatja.

Ma már a nagy ipari egységek nem szennyeznek olyan mértékben, mint régen, viszont a vidéki településeket nem mindenütt csatolták rá a szennyvíztisztító berendezésekre, vannak olyan helyiségek, ahol sok háztartásokból a szennyvíz a közeli patakokba, folyókba ömlik, vagy a szennyvíztisztító berendezés nem működik kellőképpen, és ez okozza a problémát. – véli Nagy András Attila.

“A kilencvenes években, amikor a nagyvállalatokat bezárták, a halak kezdtek visszatérni bizonyos folyószakaszokba, jelezve ezzel, hogy a vizek kitisztultak. Ezért fontos, hogy a kisebb patakok vizére is vigyázzunk, mert egy nagyobb szennyezés esetén, a halak ide vissza tudnak húzódni, és itt túlélhetik a veszélyt. “ – nyilatkozta a szakember, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy van, amikor egy folyó vize ránézésre tiszta, de ha azt látjuk, hogy kevés a hal benne, akkor ott már valami gond van.

Tehát szennyezési forrás akad bőven, mi a Föld Napján, április 22-dikén a látható és kézzel fogható szemetet próbáljuk összeszedni a Marospartján. Minél többen vagyunk, annál hosszabb szakaszt tudunk megtisztítani. Nagy András Attilát Bódizs Edit kérdezte.