Az RMDSZ elviekben nem ellenzi a közigazgatási reformot, de álláspontja szerint minden olyan átszervezést, amely települések összevonásával jár, helyi népszavazásnak kell megelőznie. 

Ezt Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője jelentette ki a parlamentben nyilatkozva. Hangsúlyozta: a reform során az érintett közösségek akaratát és az etnikai szempontokat is figyelembe kell venni, az átszervezés nem alapulhat kizárólag számszerű kritériumokon.

A politikus szerint az eddig nyilvánosságra került elképzelések leegyszerűsítőek, mivel csupán a települések lakosságszámára összpontosítanak. Hozzátette: az etnikai szempontok figyelembevételét nemzetközi egyezmények is előírják.

Csoma Botond figyelmeztetett: ha a kormány olyan közigazgatási reformtervezetért vállal felelősséget a parlamentben, amely nem veszi figyelembe a helyi népszavazásokat és az etnikai szempontokat, az RMDSZ minden rendelkezésére álló parlamenti eszközt bevet a tervezet megakadályozására.

Csoma Botond képviselőt kérdezte Szász Edit.

Csoma Botond kijelentésének előzménye, hogy a Szociáldemokrata Párt közölte, hat szempont alapján értékelné az önkormányzatokat a tervezett közigazgatási reform során. 

A pontozásos rendszerben figyelembe vennék a lakosságszámot és a demográfiai folyamatokat, a gazdasági fenntarthatóságot, az igazgatási kapacitást, az infrastruktúrát, az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint a helyi közszolgáltatások fejlettségét – jelentette be Dragoș Benea európai parlamenti képviselő, a PSD munkacsoportjának koordinátora.

A tervek szerint minden megyében átszervezési bizottság alakulna a prefektus vezetésével, amely a helyi önkormányzatokkal egyeztetve dolgozná ki a javaslatokat. A PSD adatai szerint Romániában több mint 450 közigazgatási egységnek 1500-nál kevesebb, további mintegy 1100-nak pedig legfeljebb 3000 lakosa van. A városok 55 százaléka már nem éri el a törvényben előírt 10 ezres lakossági küszöböt.