Elfogadta pénteki ülésén a kormány az idei első költségvetés-kiigazítást, amely többletforrásokat biztosít az egészségügynek, a nyugdíjak kifizetésére és a helyi önkormányzatoknak; a GDP-arányos költségvetési hiánycélt változatlanul 6,2 tized százalékon tartják – közölte a pénzügyminisztérium.

A tárca tájékoztatása szerint az egészségügy számára 7,12 milliárd lejt tesznek elérhetővé, ebből 3,22 milliárd lej új forrás, további 3,9 milliárd lejt pedig a korábban elkülönített összegekből szabadítanak fel. A nyugdíjak kifizetésére 3,47 milliárd lejjel, a helyi önkormányzatok támogatására pedig 2,81 milliárd lejjel biztosítanak többet. Utóbbi összegből kétmilliárd lejt a felhalmozott tartozások rendezésére szánnak.

A közberuházásokra előirányzott összeg mintegy 169 milliárd lejre nő, ami a GDP több mint 8 százaléka, és négymilliárd lejjel meghaladja az eredeti költségvetési előirányzatot. A forrásokat elsősorban az országos helyreállítási terv projektjeinek és más uniós forrásokból megvalósuló beruházások befejezésére csoportosítják át – közölte a pénzügyminisztérium.

Összesen 8,3 milliárd lejjel egészül ki az egészségügy finanszírozása a ma elfogadott költségvetés-kiigazítás nyomán, ebből 1,2 milliárd lej az egészségügyi minisztériumhoz, 7,1 milliárd lej pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz kerül – jelentette be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.

A tárcavezető szerint a minisztérium 1,2 milliárd lejes többletforrása részben az év elején zárolt előirányzatok felszabadításából, részben a meglévő pénzek átcsoportosításából, illetve új forrásokból származik. Az összegeket elsősorban a sürgősségi betegellátásra, a mentőszolgálatok működtetésére, az országos egészségügyi programokra és a súlyos égési sérülteket ellátó három központ kialakítására fordítják.

Az egészségbiztosítási pénztár 7,1 milliárd lejes többletforrásából 3,2 milliárd lej új előirányzat, 3,9 milliárd lej pedig a korábban visszatartott összegek felszabadításából származik. A pénzt az országos egészségügyi programokra, köztük a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a cukorbetegség kezelésének finanszírozására fordítják, és rendezik a kórházakkal, illetve gyógyszertárakkal szembeni tartozásokat.

A miniszter hangsúlyozta, hogy meg akarják előzni a nyári és őszi gyógyszerhiány megismétlődését, amikor a kórházak pénzhiány miatt nem tudták biztosítani a szükséges készleteket, a betegeknek pedig más intézményekben kellett gyógyszert keresniük. Alexandru Rogobete szerint az egészségbiztosítási pénztár a következő költségvetés-kiigazításkor várhatóan újabb támogatást kap, mivel a betegszabadságon lévő alkalmazottaknak járó táppénz finanszírozásához további 4,7 milliárd lejre van szükség.

Nehéz lesz összeállítani a 2027-es állami költségvetést, mivel a helyreállítási terv lezárulásával Románia a GDP 1,5 tized százalékának megfelelő finanszírozástól esik el, miközben jelentős védelmi kiadásokat is fedeznie kell – jelentette ki ma Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

A tárcavezető szerint a 2027-es év különösen nehéz lesz költségvetési szempontból, mivel lezárul a PNRR, az új uniós pénzügyi keret pedig csak 2028-ban kezdődik. Romániának ezért nagyobb mértékben kell saját forrásaira támaszkodnia, miközben a SAFE programhoz kapcsolódó és az egyéb védelmi kiadásokat is be kell építenie a költségvetésbe. Hangsúlyozta, hogy az országnak a hitelminősítő intézetek számára is hiteles költségvetési kiigazítást kell felmutatnia. Ezért egyelőre nem kíván részletekbe bocsátkozni, amíg nem ismeri a többi tárca jövő évi finanszírozási igényeit – magyarázta. Az esetleges adóemelésekről szólva Nazare kijelentette, hogy nem szeretné növelni az adóterheket, de egyelőre nem tud kötelezettséget vállalni erre. Hozzátette, hogy mindezt felelős költségvetési politikával kell megvalósítani, megőrizve Románia hitelminősítését és megteremtve a gazdasági fellendülés feltételeit. Utóbbi szerinte jelentősen megkönnyítené a költségvetési hiány további csökkentését.