Nicușor Dan államfő felelőssége, hogy egyeztessen a pártokkal, és javaslatot tegyen a politikai válság megoldására – jelentette ki tegnap este Ilie Bolojan ideiglenes kormányfő.

A Digi24 televíziónak adott interjúban Ilie Bolojan hangsúlyozta, az előrehozott választás nem jelent minden problémára megoldást, de ha a pártok nem tudnak megállapodni – noha véleménye szerint erre még van esély -, akkor ez marad az egyetlen lehetőség a továbblépésre. A liberális pártelnök emlékeztetett arra, hogy a parlament már két javasolt kormányt is elutasított, így adottak az előrehozott választás kiírásának feltételei. Ez szerinte megakadályozza, hogy a miniszterelnök-jelölés további halogatásával elnyújtsák az ország számára káros bizonytalanságot.

Hozzátette, az államfőnek most két lehetősége van: mielőbb új miniszterelnök-jelöltet nevez meg, vagy előrehozott választásokat ír ki. Szerinte az elnök azt is közölhetné a parlamenti képviselőkkel és szenátorokkal, hogy a következő lesz az utolsó kormányalakítási megbízás, és ha az újabb kabinet sem kap bizalmat, feloszlatja a parlamentet. Ez arra késztethetné a törvényhozók egy részét, hogy alaposabban mérlegeljék szavazatukat – érvelt az ideiglenes kormányfő. Közölte azt is, hogy a Nemzeti Liberális Párt a következő időszakban a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel és az RMDSZ-szel folytatandó tárgyalások alapján alakítja ki álláspontját.

Bármilyen összetételű kormány alakul is, indexálnia kellene majd a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket, mert az idei és a tavalyi infláció csökkentette a lakosság vásárlóerejét – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök a Digi24 televíziónak adott tegnap esti interjújában.

Az ideiglenes kormányfő szerint a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek további befagyasztása nehezen tartható fenn, különösen az egységes bértörvény elfogadása nélkül. Hozzátette, hogy az emelés mértékéről csak az államháztartás mozgásterének ismeretében lehet dönteni. A nyugdíjrendszerrel kapcsolatban hangsúlyozta, Románia nem engedheti meg magának, hogy bizonyos területeken továbbra is 48-50 éves korban vonuljanak nyugdíjba az alkalmazottak, ezért ezekben az ágazatokban emelni kell a nyugdíjkorhatárt.

A közszféra béremelésének fedezetét szerinte a közigazgatási reform folytatásával lehetne biztosítani. Ahol túlméretezett a létszám, ott csökkenteni kell az alkalmazottak számát, a szükségtelen intézményeket pedig meg kell szüntetni. Az így felszabaduló forrásokból magasabb fizetést kaphatnának a közszférában maradó, ténylegesen dolgozó alkalmazottak – magyarázta Ilie Bolojan.