Egyre nehezebben élnek túl a háromszéki cégek
Több mint ezerrel csökkent egy év alatt a háromszéki cégek alkalmazottainak száma, miközben a vállalkozások bérköltségei nyolc százalékkal emelkedtek.
Édler András a kereskedelmi és iparkamara elnökének elemzése szerint az adatok azt mutatják, hogy a cégek egy része már nem a növekedést, hanem a túlélést tartja elsődlegesnek. Bár a számok első látásra kedvezőek, a valóság rosszabbul fest: az 5571 mérleget benyújtó háromszéki cég összesített árbevétele 0,89 százalékkal, profitja pedig 8,47 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A foglalkoztatási adatok azonban komolyabb problémákra utalnak. A háromszéki vállalkozásoknál ezerrel kevesebb alkalmazott van, mint egy évvel korábban.
Édler András szerint ez arra utal, hogy a vállalkozások egy része a munkaerőköltségek csökkentésével próbálja fenntartani működését. A kereskedelmi kamara elnöke szerint a vállalkozások helyzetét nehezítik a magasabb adók, a minimálbér emelkedése, valamint a nemzetközi gazdasági környezet romlása és az üzemanyagárak növekedése. Édler András szerint az idei év legalább olyan nehéz lehet, mint a tavalyi, de akár rosszabb is, mivel már a nagyobb vállalkozások is érzik a kereslet gyengülését és a kedvezőtlenebb gazdasági környezetet.
Háromszéken szinte minden harmadik vállalkozás alkalmazott nélkül működik – a cégvezető maga végzi a munkát.
Édler András a kereskedelmi és iparkamara elnöke szerint Háromszéken 5571 vállalkozás nyújtotta be tavalyi pénzügyi beszámolóját. Ezek 34 százalékának, vagyis csaknem kétezer cégnek egyáltalán nincs alkalmazottja. A háromszéki cégek 90 százaléka legfeljebb kilenc alkalmazottat foglalkoztat és mindössze 64 olyan háromszéki vállalkozás van, ahol több mint 50 ember dolgozik. A kisvállalkozások magas aránya a fizetésekben is megmutatkozik.
A háromszéki magánszektorban tavaly 6555 lej volt az átlagos havi bruttó fizetés. Az ágazatok között azonban jelentős különbségek vannak: a kutatás-fejlesztésben és informatikai ágazatban az átlagos bruttó bér megközelítette a 12 500 lejt, míg a mezőgazdaságban volt a legalacsonyabb átlag fizetés, 4700 lej adózandó. Érdekes módon az egy alkalmazottra jutó profit nem a nagyvállalatoknál a legmagasabb.
A mikrovállalkozásoknál átlagosan 8850 euró profit jutott egy alkalmazottra, a kisvállalkozásoknál 7400 euró, a középvállalkozásoknál 7000-, a nagyvállalatoknál pedig 7800 euró nyereséget termel egy alkalmazott. Édler András szerint Kovászna megye gazdasági szerkezete a kis cégekre épül és számukra az a kihívás, hogy a növekvő költségek és a romló gazdasági környezet mellett fenn tudják-e tartani működésüket.
Marosvásárhelyi Rádió/Kovács Zsolt


