Aszály után özönvíz: miért nem oldja meg az eső a vízhiányt?
Sokan még mindig abban bíznak, hogy a mostani száraz időszak csupán átmeneti jelenség. A valóság azonban mást mutat. Az egyre gyakoribb aszályok, a hirtelen lezúduló, de hasznosulni nem tudó csapadék és az apadó vízkészletek arra figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás már nem a jövő problémája, hanem a jelen valósága. Ennek következményeit nemcsak a természetben, hanem a pénztárcánkban is érezni fogjuk.
A valóság azt mutatja, hogy évek óta egyre súlyosabb aszályokkal küzdünk. A tartósan magas hőmérséklet miatt a hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadék jelentős része nem tud beszivárogni a talajba, így nem tölti fel a felszín alatti vízkészleteket. Emellett a vízhiány az energiaellátásra is egyre nagyobb nyomást gyakorol. Mindezek fényében joggal merül fel a kérdés: hogyan kapcsolódik össze a klímaváltozás és a vízgazdálkodás, illetve milyen hatékony megoldások létezhetnek, különösen annak tükrében, hogy a társadalom jelentős része nem hajlandó önként komoly áldozatokat vállalni a változás érdekében.
Ezen kérdések mentén beszélgettünk Dr. Ürge-Vorsatz Diána fizikussal, a CEU professzorával, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének, az IPCC-nek az egyik alelnökével, aki testület tagjaként Nobel-békedíjban részesült 2007-ben a szervezet klímaváltozással kapcsolatos tudományos munkájáért. Nagy-Bodó Szilárd interjúja.



