Tavaly az Európai Unió 16 és 24 év közötti lakosságának közel háromnegyede rendelkezett legalább alapszintű digitális készségekkel. Bulgária mellett Románia volt az egyetlen tagállam, ahol ez az arány 60 százalék alatt maradt: nálunk mindössze 53,3 százalékot mértek.

Románia ráadásul azon öt uniós ország közé tartozik, ahol a fiatal férfiak körében magasabb ez az arány, mint a nőknél: előbbieknél 55,1, utóbbiaknál 51,1 százalék. De miért nem alakul át automatikusan digitális készséggé az internet és a közösségi média mindennapos használata? Mit takar valójában az Eurostat mutatója, és milyen szerepe van a romániai lemaradásban a családnak, az iskolának, a kortárs környezetnek és a lakóhelynek? Erről kérdeztük Tőkés Gyöngyvér szociológust, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docensét. A riporter Hamar Mátyás Ruben.