Ma este jár le az az ötnapos határidő, ameddig Sulyok Tamásnak, Magyarország köztársasági elnökének alá kell írnia és ezzel kihirdetnie az alaptörvény-módosítást.
Jogilag két másik lehetősége is van: tiltakozásul lemond, vagy az Alkotmánybírósághoz fordul. A testület azonban tartalmilag nem bírálhatja el az alaptörvény-módosításokat, csak azt vizsgálhatja, hogy az Alaptörvény módosításakor betartották-e az előírt eljárási követelményeket. A módosított alaptörvény hatálybalépésével és Sulyok lemondásakor is átmenetileg Forsthoffer Ágnes házelnök venné át az államfői teendőket, a parlamentnek pedig 30 napja lenne új köztársasági elnököt választani. Ha azonban Alkot,ánybírósághoz fordul, az olyan közjogi káoszhoz vezethet, amilyet a rendszerváltás óta nem tapasztalt Magyarország. Magyar Péter miniszterelnök ugyanis kilátásba helyezte, hogy ebben az esetben a Tisza Párt elindítja vele szemben a megfosztási eljárást.

Magyarország Alaptörvényének 17. módosítása a kihirdetését követő napon megszünteti az államfő megbízatását.

Kimondja, hogy az országgyűlési képviselők legfeljebb 12 évig maradhatnak hivatalban, akit háromszor megválasztottak, a következő parlamenti választáson már nem indulhat. 70 éves korhatárt vezet be az Alkotmánybíróság tagjainál és rögzíti a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását is.