Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár új, egységes számítási módszer bevezetését javasolja annak meghatározására, hogy az állami kórházak képesek-e biztosítani a nemzeti egészségügyi programok keretében szükséges ellátásokat, illetve szükség van-e magánszolgáltatók bevonására.

A pénztár szerint az intézkedés növelné az átláthatóságot, és egyértelmű kritériumokat teremtene az állami szolgáltatók kapacitásának felmérésére. Amennyiben az állami rendszer nem tudja fedezni a szükségleteket, az egészségbiztosítási pénztárak magánszolgáltatókkal is szerződést köthetnek.

A tervezetet betegjogi szervezetek és a magánegészségügyi szektor képviselői is bírálják. Szerintük a változtatás negatívan befolyásolhatja a betegek kezeléshez való hozzáférését. A daganatos betegek egyesületeit tömörítő szövetség, valamint a krónikus betegek szervezeteinek koalíciója azt kifogásolja, hogy a javasolt képlet nem veszi figyelembe a várólistákat, a diagnózisig és a kezelés megkezdéséig eltelt időt.

A betegjogi szervezetek és a magánszolgáltatók képviselői a tervezet visszavonását, valamint egy részletes hatástanulmány elkészítését sürgetik az új szabályok elfogadása előtt.

Lorenzovici László egészségügyi közgazdász szerint jelenleg előfordul, hogy egyes megyei biztosítópénztárak arra hivatkozva utasítják el magánszolgáltatók belépését az államilag finanszírozott rendszerbe, hogy az állami intézmények képesek kielégíteni a betegek igényeit.

A tervezett szabályozás célja egyértelműbb feltételek meghatározása arra, mikor indokolt magánszolgáltatók bevonása az egészségügyi programokba. A szakértő ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a túl sok szolgáltató megjelenése egy adott piacon a betegforgalom szétaprózódásához vezethet, ami gazdasági és szakmai problémákat okozhat. Véleménye szerint ezért szükség van olyan szabályokra, amelyek meghatározzák, egy adott régióban hány szolgáltató működhet fenntartható módon.

Lorenzovici László egészségügyi közgazdászt Szász Edit kérdezte.