Feloldott Titkok a rendszerváltás hajnaláról
Több mint 5000 diplomáciai dosszié titkosítását oldja fel a román külügyminisztérium; olyan iratokról van szó, amelyek 1990 januárja és 1992 decembere között keletkeztek. Ez a két év Románia modern történelmének egyik legzavarosabb, mégis legmeghatározóbb időszaka. A frissen kutathatóvá váló aktákban olyan kulcsfontosságú dokumentumok szerepelnek, mint a Szovjetunió közvetlen reakciója az 1989. december 22-i eseményekre, Mihály király 1992-es történelmi – és a korabeli hatalom által gyanakvással fogadott – látogatása, de fény derülhet az 1990-es első szabad parlamenti választások és a véres júniusi bányászjárás nemzetközi visszhangjára is.
Ez az időszak a kettősségek kora volt. Miközben a társadalom jelentős része radikális Nyugat felé fordulást, demokratizálódást és jólétet várt, a politikai elit és a gazdasági szerkezet mélyen a kommunista rendszer reflexei és logikája szerint működött tovább. Ez a belső feszültség a külkapcsolatokban is lecsapódott: Romániának úgy kellett lavíroznia a széteső Szovjetunió árnyékában, hogy közben a nyugati demokráciák mély bizalmatlansággal figyelték Bukarest elköteleződését.
Mit kezdhet a történész szakma ezekkel a forrásokkal, és hogyan magyarázható meg egy olyan korszak a fiatalabb generációnak, amelynek törésvonalai 36 év után is képesek megosztani a romániai társadalmat?
Erről is beszélgetünk a mai Naprakészben. Vendégünk Dr. Tóth Szilárd történész, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézetének docense.
