Megbukott az Ilie Bolojan vezette kormány, miután a parlament elfogadta a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.

A szavazáson 281 képviselő támogatta az indítványt, mindössze négyen szavaztak ellene, három voks pedig érvénytelen volt. Az indítványt a Szociáldemokrata Párt, az Románok Egyesüléséért Szövetség és a Béke – Románia az első parlamenti frakció képviselői kezdeményezték.

A parlamenti döntéssel a kormány elveszítette a többségi támogatását, így hivatalosan is megszűnik a mandátuma.

A szavazást megelőző vitában Ilie Bolojan úgy fogalmazott: akár távozik, akár nem, az ország súlyos problémái továbbra is megmaradnak, és szerinte az indítvány kezdeményezői nem mutattak be konkrét megoldási tervet.

Ilie Bolojan a összehívta a Nemzeti Liberális Párt  Országos Politikai Bizottságát a bizalmatlansági indítvány utáni helyzet értékelésére és a további lépések meghatározására.

A párton belüli egyeztetésen várhatóan két fő irányról döntenek: az egyik forgatókönyv a kormányzati szerepvállalás folytatása, a másik pedig a politikai stratégia újragondolása, amennyiben a parlamenti erőviszonyok átrendeződnek a szavazás után.

A kormányfő korábban több nyilatkozatában is jelezte: a PNL számára nyitva áll a lehetőség a kormányzás folytatására, ugyanakkor az is opció, hogy a párt ellenzékbe vonuljon és új politikai irányt alakítson ki.

A bizalmatlansági indítvány utáni politikai helyzet továbbra is bizonytalan, és a pártok új erőviszonyok kialakulására készülnek.

Nicușor Dan államfő nem siet az új miniszterelnök kinevezésével, miután a parlament bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatta az Ilie Bolojan által vezetett kormányt.

A Mediafax információi alapján a jelenlegi politikai helyzet elhúzódhat. Bolojan a kormánybukás után egyelőre a Viktória-palotában maradhat ügyvezető miniszterelnökként, amíg az új kabinet felállításáról nem születik döntés.

A források szerint az államfő több politikai forgatókönyvet is mérlegel, célja a stabilitás megőrzése egy erősen megosztott parlamenti helyzetben.

A kormányválság után a politikai erőviszonyok átrendeződése is napirendre kerülhet, ami tovább lassíthatja az új kabinet megalakulását.