Az Egyesült Államok alelnöke, JD Vance 21 órányi egyeztetés után elhagyta Iszlámábádot, és „nagyon rossz hírnek” nevezte, hogy nem született megállapodás. A tárgyalások célja a közel-keleti konfliktus lezárása és a tűzszünet megerősítése volt.

A megbeszélések legfőbb akadálya az iráni nukleáris program kérdése volt. Washington garanciát kért arra, hogy Teherán nem fejleszt atomfegyvert, ezt azonban az iráni fél nem fogadta el. Irán ezzel szemben többek között a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzést, gazdasági engedményeket és jóvátételt követelt.

A kudarc veszélybe sodorhatja a nemrég életbe lépett tűzszünetet, és tovább növelheti a térség instabilitását, valamint az energiaárakra is hatással lehet. A felek ugyanakkor nem zárták ki, hogy alacsonyabb szinten folytatják az egyeztetéseket.

Donald Trump egy olyan cikket osztott meg közösségi oldalán, amely szerint az Egyesült Államok akár tengeri blokádot is bevezethet Irán ellen, amennyiben a diplomáciai tárgyalások végleg kudarcba fulladnak.

A vita azután erősödött fel, hogy az iszlámábádi amerikai–iráni egyeztetések 21 órás tárgyalássorozat után eredménytelenül zárultak. A megosztott cikk szerint a blokád célja az iráni olajexport visszaszorítása lehetne a Hormuzi-szoros térségében, ami komoly nyomást gyakorolna Teheránra, és gazdasági hatással lenne olyan országokra is, mint Kína vagy India.

A javasolt forgatókönyv szerint az amerikai haditengerészet a térségben lévő jelenlétét használhatná fel a tengeri forgalom korlátozására. A lépés ugyanakkor jelentős eszkalációt jelentene a konfliktusban, és tovább növelné a feszültséget a térségben.