Fokozódik a háborús helyzet a Közel-Keleten: egy harmadik országban is halálos áldozatot követelt egy rakétatámadás.

Szombaton fegyveres konfliktus robbant ki Irán, valamint Izrael és az Egyesült Államok között, a harcok pedig rövid idő alatt a teljes térség biztonságát befolyásolta. Több országban légiriadót rendeltek el, és fokozott készültséget vezettek be a hatóságok.

A jelentések szerint egy Teherán elleni izraeli légicsapásban életét vesztette Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető. Holttestét a támadás után a romok alatt találták meg. A beszámolók szerint az azonosítást követően készült felvételeket bemutatták Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, valamint Donald Trump amerikai elnöknek is. Az iráni állami média is megerősítette a hírt: miszerint meghalt Irán legfelsőbb vezetője. Donald Trump ehhez kapcsolódóan bejelentette, addig folytatják a harcot, amíg nem érik el a céljukat. Hozzátette: az ajatollah halála „a legnagyobb esélyt jelenti az iráni nép számára arra, hogy visszaszerezze országát”. Trump szerint a változás folyamata hamarosan elkezdődhet, mivel állítása szerint „az ország egyetlen nap alatt teljesen összeomlott”.

Irán lezárta a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szorost válaszként a háború kitörésére – írja a Times of Israel Európai Uniós forrásokra hivatkozva.

A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonala: a globális kőolaj-forgalom mintegy húsz százaléka halad át rajta, ezért lezárása rövid időn belül a kőolaj árának meredek emelkedését idézheti elő.

Szakértők szerint a mindössze ötven kilométer széles szoros katonailag viszonylag könnyen elzárható, miközben az export biztosítására kevés alternatív lehetőség áll rendelkezésre. Az áthaladó energiahordozók több mint 80 százaléka ázsiai piacokra tart. Elemzők arra figyelmeztetnek: egy tartós lezárás ellátási zavarokat és jelentős áremelkedést okozhat világszerte, tovább növelve a közel-keleti konfliktus gazdasági következményeit.

Jelentősen megosztja a nemzetközi közvéleményt az Egyesült Államok és Izrael által indított, Irán elleni légicsapás-sorozat. Több állam elítélte a támadást, míg mások támogatásukról biztosították Washingtont. Ukrajna Teherán ellen foglalt állást.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa elítélte a csapásokat, Emmanuel Macron francia elnök pedig a Biztonsági Tanács összehívását kezdeményezné. Ausztrália ugyanakkor támogatja az amerikai fellépést.

Alekszandar Vucsics szerb államfő úgy fogalmazott: a közel-keleti konfliktus nem jelenti a harmadik világháború kezdetét, de a világ új korszakba léphet, ahol gyengül a nemzetközi jog szerepe. Hozzátette: a feszültség miatt jelentősen emelkedhet az olaj ára is.

Donald Trump szerint az Irán elleni katonai művelet akár hosszabb ideig is tarthat, de akár két-három nap alatt is befejezhető. Az amerikai elnök azt mondta: több lehetőség is van a folytatásra vagy a lezárásra.

Úgy fogalmazott, dönthet úgy is, hogy gyorsan lezárja az akciót, és később térnek vissza a kérdéshez. Trump szerint Irán közel volt a megállapodáshoz a nukleáris programról, de végül visszalépett a tárgyalásokon. Hozzátette: a mostani támadások okozta károk helyreállítása évekbe telhet.