Lignit-talajmentés a Kis-Küküllő mentén – Egy évvel a parajdi bányakatasztrófa után
A tavaly május végi parajdi sóbánya katasztrófa következtében a Parajd térségében a sós víz a Kis-Küküllő vizét is jelentősen szennyezte. Bár kezdetben az ivóvízellátás került a figyelem középpontjába, a mezőgazdaság problémái csak később váltak nyilvánvalóvá.
A gazdák nehéz helyzetbe kerültek, mivel a nyári időszakban, amikor a növények vízigénye a legnagyobb, a magas sótartalmú öntözővíz komoly károkat okozott. Egyes zöldségtermesztők 30–40%-os terméskiesést szenvedtek el. A sós víz hatására a növények fejlődése visszamaradt. A folyóhoz közeli kutak egy része is elsósodott. Sok gazdának alternatív vízforrás után kellett néznie (vízszállítás, tározók építése, esővízgyűjtés), ami jelentős többletköltséget okozott.
A probléma nemcsak Romániát érintette: a sóval terhelt víz a Maroson keresztül Magyarországra is eljutott, ahol öntözési gondokat okozott.
Talajromlás és szikesedés veszélye áll fenn. Fontos különbséget tenni az átmeneti sóterhelés és a tényleges szikesedés között. A szikesedés hosszú folyamat, amikor a só felhalmozódik a talajban, rontva annak vízgazdálkodását és termőképességét. A szakértő szerint a talajok állapota amúgy is romlik az intenzív mezőgazdaság, az erózió, a nem fenntartható művelési gyakorlatok és a túlzott műtrágya-használat miatt.
Ekkor jött a segjtség, a Lignit mint talajjavító megoldás. Szolidaritási program keretében a magyarországi Visontai Lignitbánya 100 tonna lignitőrleményt ajánlott fel az érintett gazdáknak. A programban főként a Kis-Küküllő partján gazdálkodó zöldségtermesztők részesülhettek.
A lignit alkalmazásának előnyei: javítja a talajszerkezetet, növeli a víz- és tápanyag-megkötő képességet, magas huminsav-tartalma révén serkenti a talaj mikrobiológiai életét, képes megkötni bizonyos szennyező anyagokat, csökkentheti a nitrogén-műtrágyák kimosódását (akár 40–50%-kal)
A gazdák mára részben alkalmazkodtak: saját kutakat fúrtak, víztározókat alakítottak ki, és figyelik a víz sótartalmát. Bár a helyzet javult, a hosszú távú megoldás a megelőzés, a talajszerkezet javítása és a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok erősítése lehet.
Józsa Eszter falugazdásszal, valamint ennek a programnak a koordinátorátval beszélgetett Szász Edit.
