Reflektorfénybe kerülnek Erdély rejtett falvai – ahol eddig csönd volt, most film, zene és képzőművészet születik.

A sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Rejtett Erdély című új, innovatív programja filmekkel, zenével és képzőművészeti alkotásokkal mutatja be azokat a kisfalvakat amelyek nem jelennek meg a kulturális emlékezetben. B. Szabó Zsolt a Liszt Intézet programkoordinátora elmondta: a Rejtett Erdély program tíz erdélyi kistelepülésre – Feldobolyra, a Kászonokra, Csehétfalvára, Atyhára, Bikfalvára, Gyerőmonostorra és Nyárádszentsimonra – irányítja a figyelmet.

Tíz erdélyi képzőművészt – Éltes Barnát, Sárosi Mátyást, Gabriel Barbu Orsolyát, Vinceffy Lászlót, Péter Alpárt, Horváth Leventét, Makkai Andrást, Mihály Esztert, Herman Leventét és Vdotkina Anasztáziát – kérték fel, hogy művészeti alkotást készítsenek a településekről. Minden településről kisfilmek is készülnek, amelyekhez néprajzi kiegészítés is társul: jellegzetes tárgyak, szokások, történetek.

Külön réteget ad a projektnek a tíztételes kortárs zenemű, amely Bakk Dávid László zeneszerző munkája lesz és a településeken rögzített hangokra épül. B. Szabó Zsolt szerint a cél, hogy az online tartalmak eljussanak azokhoz is, akik ritkán vesznek részt kulturális eseményeken. Az év második felében kiállítás és a kisfilmek vetítése mellett élőben hallhatja a közönség a zeneművet. A sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet folytatást is tervez: a Rejtett Erdély programot ki szeretnék terjeszteni a Kárpát-medencére.

Marosvásárhelyi Rádió/Kovács Zsolt