SZÉKELYHODOS – A fejlődés útján (II. rész)
A 2026 február 8-án jelentkező műsorban a Maros megyei Székelyhodost mutatjuk be. A település községközpont, Ehed, Iszló és Jobbágytelke tartozik hozzá. Székelyhodos már az 1236-os 1237-es években szerepelt Bakos község név alatt. Az akkori Bakos község a mostani azonos nevű szőlőhegy felső végénél és a Felső-Damázsa területén feküdt. A jelenlegi falu területén abban az időben csak a templom, a papilak és Rákóczi Ferenc görgényszentimrei vári uradalmának véggazdatiszti, díszes, faragott kőből épített lakása volt. A falu területének többi részét egy tó foglalta el. A tó kiapadása után Bakos község betelepedett a mostani falu területére. Nevét egyes feljegyzések szerint a Hoda nevű vizimadárról, más írás szerint egykor hódban gazdag határáról kapta. Az 1867-es kiegyezés után a falu neve Hodos elnevezést kapott. A Székelyhodos nevet 1908-ban kapta a többi Hodos nevű falvak megkülönböztetése végett. Római katolikus temploma 1332-ben már állt, a 15. században gótikus stílusban átépítették. 1763 és 1768 között bővítették és átépítették. A tornya 1754-ben épült.
A február 8-i műsorban Mihály József római katolikus plébános, Bereczki Béla harangozó, Márkó Emese vállalkozó és Fodor Veronka nyugalmazott könyvelő vallomása alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk második részét sugározzuk.
