Kormányzati felelősségvállalással nyújtott be ismét igazságszolgáltatási nyugdíjreform-tervezetet Ilie Bolojan miniszterelnök a parlament együttes ülésén a korábban alkotmányellenesnek minősített változat helyett.

Az ily módon beterjesztett tervezetekről nem kell részletes vitát rendezni, hatályba lépésüket csak a kormány megbuktatásával akadályozhatja meg a törvényhozás. A bírák és az ügyészek korkedvezményes nyugdíjazása kivezetésének és a nyugdíj csökkentésének szükségességéről nincs vita a kormányoldal és ellenzék között, és az ellenzéki pártok jelezték, hogy nem fogják bizalmatlansági indítvány beterjesztésével hátráltatni a reformot. A korábbi hasonló kezdeményezések hatályba lépését mindig maguk az érintettek, az igazságszolgáltatás szervei akadályozták meg.

A Bolojan-kormány szeptemberben már beterjesztett a parlament elé egy olyan törvénytervezetet, amelynek hatályba lépése esetén a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára is fokozatosan 65 évre emelkedne (a jelenlegi 48-ról) és utolsó nettó bérük alig 70 százalékát kapnák meg nyugdíjként a jelenlegi 100 százalék helyett. A tervezet ellen azonban a legfelsőbb bíróság (ICCJ) alkotmányossági óvást emelt arra hivatkozva, hogy a bírói nyugdíjak megnyirbálása az igazságszolgáltatás függetlenségét sértené.

Az Alkotmánybíróság, amelynek tagjait szintén hátrányosan érintené a nyugdíjreform, október 20-án alkotmánysértőnek minősítette a tervezetet, döntését azonban nem tartalmi hibákkal indokolta, hanem formai okokra hivatkozott. A testület akkor azt kifogásolva, hogy a kormány nem várta meg az igazságszolgáltatás szakmai szervezetének, a Legfőbb Bírói Tanácsnak (CSM) a véleményezését.

A most benyújtott tervezet annyiban különbözik a szeptemberi változattól, hogy 10-ről 15 évre nyújtaná a korkedvezményes nyugdíjazás kivezetésének időszakát, vagyis a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára minden évben egy évvel emelkedne. Parlamenti beszédében Bolojan rámutatott: a jogszabály az utóbbi években felhalmozott “igazságtalanságot” próbálja egyrészt megszüntetni, tekintettel arra, hogy “egyetlen civilizált ország sincs”, ahol 48 év a nyugdíjkorhatár, és az öregkori járandóság sehol sem ugyanakkora, mint az utolsó fizetés.

Másfelől a nyugdíjrendszer fenntarthatósága miatt is korrekcióra van szükség, mert Románia utolsó előtti helyen van Európában az aktív korosztály foglalkoztatottsága tekintetében. A kormány most a CSM – elutasító – véleményezését megvárva terjesztette a parlament elé a tervezetet, amely elvileg három napon belül hatályba léphet, ha nem bukik meg a kormány. A legfelsőbb bíróság azonban ezúttal is arra készül, hogy alkotmányossági óvást emel.

Fennáll a veszélye, hogy az igazságügyi nyugdíjreform az Alkotmánybíróság elé kerül – figyelmeztetett Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke a Digi24 televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy „ez egy alkotmányos eszköz”. A politikus szerint a bírák nem fogadták el a nettó jövedelmük 70%-ában meghatározott plafont, és hozzátette meg van győződve arról, hogy “nagy az esély arra, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak.”

Forrás: Digi24