MAGYARANDRÁSFALVA – Egyetértésben élni (II. rész)
A 2025 november 30-án jelentkező műsorban a Hargita megyei Magyarandrásfalvát mutatjuk be. A település Székelykeresztúrtól 8 km-re északra, a Gagy-patak völgyében fekszik. Tengerszint feletti magassága 430-450 méter. Közigazgatásilag Szentábrahámhoz tartozik. Nevének írott alakja a Székely Oklevéltárban közölt okmányokban 1567-ben Andrasfalva, 1591-ben Andrasfalua. A falu történetének nyomait a székelykeresztúri múzeum volt munkatársai az 1980-as évek elején kutatták. A falu déli részén az országút melletti szántáson szórványosan késő középkori cserepeket, 14-15. századi fazékperemeket, mázatlan csempetöredékeket találtak. Ez a lelőhely valószínűleg megegyezik a középkori Andrásfalva egy részével. A Fülöp-kert területén, a Mogyorós-patak jobb oldalán találtak apró szemcsés, kora népvándorlás kori edényeket, amelyeket jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban lehet megtekinteni. Középkori templomáról nincs adat. Milleker Rezső egy régi fatemplomot említ. Jelenlegi temploma 1995 és 1999 között épült, az unitárius és református hívek közös hajléka. Magyarandrásfalva legrégebbi udvarháza a Pálffy ház. Az udvarház külső falán a ház lakói által 2019-ben elhelyezett emléktábla hírdeti: “Nemes Pálffy András, Magyarandrásfalva alapítójának tiszteletére és örök megbecsülésére. Eme 16. századi udvarház az ősi András-faluja alapköve, a falubejegyzés első portája.” Iskola nem működik a településen. A gyerekeket iskolabusszal Szentábrahámra ingáztatják. Éveken keresztül pékséggel büszkélkedhettek a magyarandrásfalviak. Ma helyén asztalosműhely működik, tőle nem messzire autószerelő műhely épül. Néhányan állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkoznak, de van, aki a környező településekre ingázik vagy külföldön próbál megélhetési lehetőséget találni. A település büszke nagy szülötteire. Csíkmadéfalvi Zöld Ádám, Dr. Molnos Angéla vagy Fazekas János miniszter nevét mindenki ismeri. De elismerően beszélnek Fodor Béla egyetemi tanárról, karmesterről és néprajzkutatóról, az udvarhelyszéki Táncházmozgalom kezdeményezőjéről valamint a 100 tagú Udvarhelyszéki Napkorona Népzenekör létrehozójáról és szakmai irányítójáról is, aki Pálffy András leszármazottja.
A november 30-i műsorban dr. Fodor Béla egyetemi tanár, karmester és néprajzkutató, Fazakas László nyugalmazott vállalkozó, Fazakas Gizella-Irén és Fazakas Margit háziasszony, Benkő Enikő gazdasszony valamint ifj. Keresztes István asztalos vallomása alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk második részét sugározzuk.
