Alex Florența legfőbb ügyész kedden ismertette azokat a Románia elleni hibrid támadásokat, amelyek a gyanú szerint győzelemhez segítették Călin Georgescut a tavalyi elnökválasztás első fordulójában. A volt elnökjelölt ellen kedden emelt vádat az ügyészség. Alex Florența a tavalyi államfőválasztás előtti időszakban történteket feltáró vizsgálatok következtetéseit ismertette egy sajtótájékoztatón.

A vádhatóság vezetőjének közlése szerint az ügyészségi vizsgálat megállapította, hogy tavaly a választásokkal összefüggő kiterjedt hibrid hadviselés célpontja volt Románia. Az akciók levezénylőinek célja az volt, hogy befolyásolják a romániai közvéleményt, gyengítsék a hatóságok döntéshozatali képességét és a társadalmi kohéziót. Ez a hadviselés kibertámadásokban, a közrendet megzavaró lépésekben, mikrotargeting módszert alkalmazó kampányokban, dezinformációban és a választók befolyásolásában nyilvánult meg – számolt be Florența.

Tájékoztatása szerint a közösségi média használatában járatos támadók az online platformok közösségi alapelveit kijátszva tettek közzé politikai szereplőket népszerűsítő tartalmakat. Emellett társadalommérnöki technikákat alkalmazva személyre szabott üzeneteket juttattak el a felhasználókhoz, torzítva a választói akaratot.

A legfőbb ügyész kifejtette, hogy a hibrid hadviselés a hagyományos háborúnál ‘sokkal alattomosabb’, és sokkal hatékonyabban befolyásolja a célba vett állam társadalmi és gazdasági életét. Lényege többféle eszköz – kibertámadások, az állam alkotmányos rendjét destabilizáló titkos akciók, politikai felforgatás, dezinformáció és propaganda – összehangolt alkalmazása – magyarázta Florența.

Elmondta azt is, hogy 2024-ben több mint 85 ezer kibertámadás érte a romániai választások informatikai infrastruktúráját. A támadók megszerezték az Állandó Választási Hatóság és a Központi Választási Iroda tagjai egy részének hitelesítési adatait, amelyek közül később többet megosztottak Telegram-csoportokban is.

A legfőbb ügyész kedden kijelentette, hogy tavaly november óta a szélsőséges közösségek körében megnőtt a gyűlöletre és erőszakra buzdító üzenetek száma.

Sajtótájékoztatóján Alex Florența ismertette azokat a Románia elleni hibrid támadásokat, amelyek a gyanú szerint győzelemhez segítették Călin Georgescut a tavalyi elnökválasztás első fordulójában.

A vádhatóság vezetője elmondta, hogy az elnökválasztás előtt terjedő, gyűlöletre és erőszakra buzdító üzenetek a volt független jelöltet támogató kampányhoz kapcsolódtak, és pánikhangulatot keltettek a társadalomban. Ezeket a tartalmakat a mesterséges intelligencia segítségével állították elő, az eljárás pedig hasonló volt ahhoz, amit Oroszország más országokban, például Moldovában és Grúziában is alkalmazott – magyarázta Florența.

A legfőbb ügyész szerint a közösségi oldalakon gyűlöletre és erőszakos cselekedetekre, illetve a hatóságok ellen is uszító üzeneteket azonosítottak. Többségük ‘lázadásra’ szólította a felhasználókat, és az 1989. decemberi forradalomra utalva nosztalgiát akartak ébreszteni bennük az rendszerváltás előtti időszak iránt.

Nicușor Dan: Az ügyészségi vizsgálat azt bizonyítja, hogy Oroszország befolyásolta a 2024-es elnökválasztást

A legfőbb ügyész által kedden ismertetett vizsgálat bizonyíték arra, hogy Oroszország az elmúlt években szisztematikusan dezinformációs tevékenységet folytatott Romániában, és jelentősen befolyásolta a 2024-es elnökválasztást – közölte kedden a Facebook-oldalán az államfő.

Arra hivatkozva, hogy nemzetbiztonsági kérdésről van szó, bejegyzésében Nicușor Dan felkérte a sajtót, hogy ismertesse a nyilvánossággal az ügyészségi nyomozás eredményeit.

Az elnök gratulált a legfőbb ügyészségnek a kedden bemutatott vizsgálathoz, megjegyezve azt is, hogy kitart a vádhatóság munkájával kapcsolatban korábban megfogalmazott kritikái mellett.

Románia nem tűr semmilyen külföldi beavatkozást a demokratikus folyamatokba – írta kedden a X közösségimédia-platformon Nicușor Dan. Az államfő emlékeztetett arra, a legfőbb ügyészség nyomozásának kedden nyilvánosságra hozott következtetései szerint Románia a 2024-es elnökválasztás idején orosz hibrid támadások fő célpontja volt.

Közölte, hogy tavaly több mint 85 ezer kibertámadás érte a választások informatikai infrastruktúráját, és a közösségi médiában társadalommérnöki technikákat és személyre szabott marketinget alkalmazó dezinformációs és manipulációs kampányok indultak a szavazatok befolyásolására és a közvélemény megosztására.

Forrás: Agerpres