GAZDAÉLET

A 2014 június 17-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek. 14 éve létezik a falugondnokság Erdélyben. Balázs Sándorral a Romániai Falugondnokságok Szövetségének az elnökével beszélgetünk ennek fontosságáról. Majd a június közepén esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. A nagyajtai közbirtokosság megpróbál hatékonyan gazdálkodni a visszakapott területeken. Koródi István elnököt kérdezzük. A Székelygyümölcs Egyesület Zetelakán is működtet egy gyümölcsfeldolgozót. Sándor Csaba ügyvezető tájékoztat. A mezőgazdaság jövőt jelenthet a fiatalabb generációnak. Bocskor Levente csíkkozmási fiatal gazdálkodót kérdezzük. Háromnegyed egy után lesz nyereményjáték, majd ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.

Fotó: Boda L. Gergely (1)

Gazdahírek:

Luxemburgban, az Európai Unió környezetvédelmi minisztereinek tanácskozásán elfogadták azt az irányelv módosítást, amely a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátására vonatkozik. Így a tagállamok saját maguk dönthetik el, hogy milyen mértékben engedélyezik a génmódosított szervezetek termesztését. Románia támogatta az irányelv módosítását, mert ez fontos előrelépés a génmódosított szervezetekre vonatkozó törvénykezés javításában. (Gazdaélet)

Kína mezőgazdasági minisztere, Hang Changfu és kínai üzletemberek látogatták meg a sepsiszentgyörgyi Covalact tejgyárat. A kínai delegációt elkísérte a Román mezőgazdasági minisztérium küldöttsége is. A gyárlátogatáson üzleti lehetőségekről tárgyaltak ezért a találkozóra nem voltak hivatalosak a háromszéki hatóságok. A háromszéki látogatást megelőzően Románia és Kína mezőgazdasági miniszterei együttműködési memorandumot írtak alá. Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter kifejtette: a hazai vállalkozásoknak új export lehetőségeket kínál a Kínával való együttműködési megállapodás. A kínai mezőgazdasági tárca eddig főként a szarvasmarha és vágott sertés iránt érdeklődött, de a most megkötött memorandum alapján élő és vágott juhok és méhek exportja is lehetővé vált. Romániában 12,7 millió juhot tartanak nyilván, számítások szerint ebből 4-5 millió egyedet lehetne exportálni. A hazai szarvasmarha állomány 2,2 millióra tehető, ebből 500.000-et tudna exportálni az ország. A Romániai sertés állomány tavaly év végén 4 millió egyed volt. (Kovács Zsolt)

Száraz, csapadékmentes tél, de annál esősebb május – többek között ezek az okok, amelyek miatt idén jelentősen kisebb az akácméztermés. A hó hiánya miatt ugyanis gyengébben tudtak fejlődni az akácerdők, a tavaszi esőzések miatt viszont már a méhek nem tudtak kirepülni – nem véletlen, hogy drágult az akácméz. Ugyanakkor a gazdák felelőtlen vegyszerhasználata is tizedeli a méheket. Noha az előírások értelmében a gazdáknak értesíteniük kellene a helyi hatóságokat, mikor és hol permeteznek, ezeknek kevesen tesznek eleget, ráadásul magas azoknak a termelőknek a száma is, akik az Európai Unió által betiltott, de a feketepiacon elérhető szerekkel kezelik növénykultúráikat. (7határ/Gazdaélet)

Korszerű gyümölcsfeldolgozót üzemelnek be júliustól a Hargita megyei Madéfalván. A helyi önkormányzat, a madéfalvi közbirtokosság és két civil szervezet összefogásával létrehozott üzem az erdei gyümölcsök feldolgozása mellett a település fejlesztését is szolgálná. A kisüzem a közbirtokosság alagsorában kap helyet. A terv szerint a gyümölcsök tárolása, mosása és ledarálása mellett helyben fogják préselni és pasztörizálni a gyümölcsöket, illetve palackozni a szörpöket. A feldolgozót az áprilisban bejegyzett Madéfalvi Gyümölcs- és Zöldségegyesület fogja működtetni, amelynek célja a helyi erdei gyümölcsök összegyűjtésének és értékesítésének a megszervezése. A madéfalviak mellett Csíkcsicsó, Göröcsfalva és Vacsárcsi közbirtokossága is csatlakozik az áfonya és a gomba közös gyűjtéséhez és értékesítéséhez. (Krónika)

A Kovászna megyei Krumpli Termesztők Egyesületének elnöke Romulus Oprea szerint jól néznek ki a pityókaföldek és kiváló termés ígérkezik idén. Ha a termelők megszabadulnak a kártevőktől, a földeket nem veri el a jég és nem lesz hosszas szárazság, akkor a háromszéki krumpli termesztők nyereséget könyvelhetnek majd el. A háromszéki szakember szerint a gazdák most amiatt aggódnak, hogy a várható nagy mennyiségű krumplitermés miatt túlkínálat alakul ki és alacsonyak lesznek a felvásárlói árak. Számítások szerint egy hektárnyi étkezési burgonya termesztése 15.000 lejes befektetést igényel, ugyanennyi vetőmag krumpli termesztésére pedig 30.000 lejt kell költeni, ugyanakkor sok veszélynek van kitéve a gazda. (Kovács Zsolt)

A Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület székelyföldi tagjai azt mérlegelik, hogy romániai hagyományos különleges termékként jegyeztessék be a kürtőskalácsot az Európai Unióban. A kürtőskalács szaktestület 2013-ban alakult azzal a szándékkal, hogy hagyományos magyar termékként szerezzen védettséget az Európai Unióban a székely-magyar sütemény számára. A szaktestület decemberben nyújtotta be a minőségi besorolás elnyeréséhez szükséges dokumentációt a magyar Vidékfejlesztési Minisztériumhoz. A leírás rögzíti azokat a minimális minőségi követelményeket, amelyek teljesítése szükséges ahhoz, hogy a terméket kürtőskalácsnak lehessen nevezni. (marosvasarhelyi.info)

Idén is díjazza a mintagazdákat a Hargita megyei tanács vidékfejlesztési egyesülete. Június 30-ig a növénytermesztők, július 30-ig pedig az állattenyésztők nevezhetnek be a Mintagazda program keretében meghirdetett versenybe. A tavaly elindított programban ezúttal nem a jelentkező gazdák portáit tekinti meg az elbíráló bizottság, hanem a nyári esztenákat, legelőket, illetve a határban lévő parcellákat. Mindkét kategóriában, külön-külön Csík, Gyergyó és Székelyudvarhely térségéből, az első helyezett munkáját 1000 lejjel, a másodikét 800 lejjel, a harmadikét pedig 500 lejjel jutalmazzák. A kezdeményezés célja az, hogy követendő példát mutassanak a társadalomnak a gazdálkodás terén. (Közlemény)

Tájékoztatjuk hallgatóinkat, hogy a hétvégén, június 20 és 22 között tartják Tusnádfürdőn a városnapokat, ahol kézműves vásárra is sor kerül. Vasárnap Homoródfürdőn Szent János napi búcsúra várják a helybelieket és az elszármazottakat, Gyergyóhollón viszont Falunapon szórakozhatunk – tudjuk meg a Hargita megyei Tanács és a Hargita megyei Agrárkamara által összeállított vásárnaptárból. (Gazdaélet)

Piaci árak Marosvásárhelyről:

Az akácméz kilója 32 lej, a vegyes mézzé 20 és 21 lej, a burgonyáé 2 lej, az újburgonyáé 4 lej, a káposztáé 2 lej 50 bani, a fehérhagyma kilója 2 lej 50 bani, a fokhagyma kilója 20 lej, egy kötés zöldhagyma 1 lej. A kápia kilója 9 lej, a töltenivaló paprikáé 7 és 8 lej, a paradicsomé 5 és 7 lej, az uborkáé 2 lej 50 bani és 3 lej, a csípős paprika darabja 50 bani, a gomba kilójáért 10 és 12 lejt kérnek. A zeller és a petrezselyem kilójáért viszont 6 és 7 lejt kell fizetni. A petrezselyemzöld, kapor és zellerzöld kötése 1 lej, a tárkony kötése 1 lej 50 bani és 2 lej, a cékla kilója 3 lej, a jégcsapreteké 3 lej 50 bani és 4 lej, a fekete reteké 3 és 4 lej, a főzőtök kilóját pedig 3 lejért vásárolhatjuk meg. A szárazpaszuly litere 10 és 12 lej, a zöldpaszuly kilója 8 lej, a murok kilójáért 3 lejt kérnek, a karalábé darabjáért 2 és 3 lejt, a brokkoli kilója 10 lej, a karfiolé 6 lej, a tojás darabja ezen a héten 50 bani. Egy fej saláta 2 lej és 2 lej 50 bani, a spenót kilóját 3 lejért kínálják. Az alma kilója 3 lej és 3 lej 50 bani, a körtéé 5 lej és 6 lej 50 bani, az eperé 4 és 4 lej és 50 bani, a cseresznyéé 7 lej 50 bani és 8 lej, a dióbélé 30 lej, a szőlő kilója 12 lej, a sajté és az ordáé 18 lej, a tej litere 2 lej 50 bani és 3 lej. (Dobos Levente-Szilveszter)

Játékunk kérdése:

Milyen gombát gyűjtenek és dolgoznak fel Zetelakán?

Felhívjuk játékosaink figyelmét, hogy a helyes válaszhoz elérhetőségeiket is mellékeljék (postacímet, telefonszámot), különben nem vesszük figyelembe megfejtéseiket. Válaszaikat a következő címekre küldhetik 2014 június 23-ig:

540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro