GAZDAÉLET
A 2013 május 28-án jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek. Sikeres a csíkmindszenti közbirtokosság tevékenysége, a közösség kézzelfogható jelét látja munkájuknak. Csomortáni Dénes elnökkel beszélgetünk. Ezt követően a május végén esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos praktikákkal szolgálunk. Sikertörténetünkben ma a tekei Borsos László borászt ismerhetik meg. Ellátogatunk a nagyborosnyói Joós Gyula farmerhez, akivel a jelen problémáiról és a mezőgazdaság jövőbeni kilátásairól beszélgetünk. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Gazdahírek:
Irányelvek helyett közvetlenül és kötelezően alkalmazandó EU-rendelet szabályozza az élelmiszerekben felhasználható élelmiszer-adalékanyagok tisztasági követelményeit a múlt év végétől az uniós tagállamokban. Ez elsősorban az élelmiszer-előállítók számára fontos információ. A rendelet egyebek közt tartalmazza az egyes adalékanyagok hivatalosan használható megnevezését, valamint maximális nehézfémtartalmukat. Az élelmiszer-biztonság szempontjából alapvető, hogy kizárólag a hivatalos megnevezések, vagy az E-számok tüntethetők fel az élelmiszerek jelölésében. (MTI)
Megduplázódott 2012-ben a biotermesztéssel foglalkozók száma Romániában. Míg tavalyelőtt valamivel több, mint 10.000 termelő szerepelt a nyilvántartásban, tavaly már 20.350 gazda foglalkozott ellenőrzött biogazdálkodással – jelentette be az Ökogazdálkodók Országos Szövetsége (Bio-Románia). A Romániában eladásra kerülő élelmiszerek mintegy egy százaléka kapta meg a biotermékes minősítést. Tekintettel arra, hogy a világ bioterületének mintegy 22 százaléka az EU-ban található, nagy fejlődésnek számít, hogy Romániában 2011-ben 300.000 hektár ökológiailag megművelt területen folyt biotermesztés. A nyilvántartott adatok szerint Romániában egyre többen foglalkoznak ellenőrzött biogazdálkodással. Az országból főként a gabonafélék, az olajos magvak, az erdei gyümölcsök, a gombafélék, valamint a tejből, mézből és a napraforgóolajból előállított biotermékek kerülnek a külföldi piacokra. Az elmúlt évben 200 millió euró értékben exportáltak biotermékeket a romániai gazdák, ez az érték kétszerese a korábbi évinek. A mezőgazdasági minisztérium tervei szerint idén a biotermékek termesztésére használt terület 750.000 hektárra nő. (Gazdaélet)
A Natura 2000 Európai Uniós projekt támogatásával óvják a Hargita hegység középnyugati részének biológiai sokféleségét. Erre tavaly júniusban nyert egy több mint 2 millió ötvenezer lej értékű pályázatot a Zetelaka-Libán Erdőgondnokság. A védett terület nagysága 13.373 hektár. A kiválasztott övezetben az érintetlen állapot megtartása a cél. Van ugyan olyan rész is, ahová egy tejesen kipusztult élőlényt kell visszatelepíteni, máshol pedig az élőhely helyreállítására van szükség. De összességében nézve a terület, érintetlenségét tekintve akár egy génbank is lehet. A térségben található Ördög tónál például olyan ritka növények élnek, mint a szibériai hamu virág, hüvelyes gyapjúsás, tőzegmoha, tőzegáfonya, lápi hízóka, székely ujjaskosbor. Az állatvilágból is számos faj a Natura 2000 védelme alá tartozik, köztük a gímszarvas, a hiúz, az őz, a farkas és a barnamedve is. A Hargita hegység egy részét felölelő Natura 2000-es terület 89 százaléka erdő, 9 százaléka legelő és 2 százaléka magánkaszáló. (Asztalos Ágnes)
Egyre versenyképtelenebb az importáru dömpingjével sújtott romániai húsipar – hívják fel a figyelmet az ágazat képviselői. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a gyengülő vásárlóerő miatt jelentősen csökkent a húsipari termékek fogyasztása, illetve a kereslet az olcsóbb készítmények irányába tolódott el. Emellett szintén érvágás az iparágnak, hogy a tavalyi kedvezőtlen időjárás miatt legalább ötven százalékkal emelkedtek a takarmányárak. Komoly hátrány a hazai termelőknek, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás után a külföldi áru mind a belföldi piacon, mind az exporttörekvésekben háttérbe szorította a román készítményeket. Egy lehetséges megoldás lenne a kivitel növelése, ezzel a megoldással azonban kizárólag azok a nagyvállalatok tudnak élni, amelyek fel tudnak időben zárkózni az uniós piac követelményeihez. Nyilván ez jelentős befektetést igényel, erre azonban kevesen tudnak jelenleg költeni. A legtöbb húsipari vállalat nincs abban a helyzetben, hogy változtasson a versenyképességet akadályozó feltételeken, állami támogatás és pályázati lehetőségek hiányában nagyon sok cég fog kivonulni a román piacról. (Krónika)
Egyre nagyobb méreteket ölt a vegyszerhamisítás. Romániában már két éve ádáz küzdelem folyik a hamis vegyszerek leleplezésére. A Romániai Növényvédelmi Ipari Egyesület a rendőrséggel és a megyei növény-egészségügyi hivatalokkal együttműködve dolgozik az ügyön. A csalók első ismertetőjele, hogy saját autóval járják a portákat vagy a mezőgazdasági cégek székhelyeit, és jelentős (30-50 százalék közötti) árkedvezményt ajánlanak a közismert vegyszerek másolatára, ugyanakkor a felajánlott termék csomagolása tökéletes utánzata az eredetinek. A hamisításnak két módja létezik: az improvizált „laboratóriumokból” kikerülő termékek vizet és fehér falfestéket tartalmaznak, a ravaszabbak már egy kis „rendes” vegyszert is kevernek bele, hogy a terméknek jellegzetes szagot kölcsönözzenek. Általában ezek ártalmatlanok az emberre nézve, de a várt gyomirtó vagy gombaölő hatás is elmarad. Sokkal veszélyesebbek azok, amelyek Kínából vagy Indiából származó, nem ellenőrzött hatóanyagokat tartalmaznak. Egy ilyen vegyszer jobb esetben tönkreteszi a növénykultúrát, de a talajba, illetve közvetve a fogyasztó asztalára kerülve komolyabb gondot is okozhat. (Gazdaélet)
Tájékoztatjuk hallgatóinkat, hogy május 31-e és június 2-a között Falunapokat tartanak Csíkszentmártonban. Hétfőn, június 3-án Fenyéden várják búcsúra a helybelieket és az elszármazottakat. (Gazdaélet)
