GAZDAÉLET – Vannak még lelkes fiatalok
A 2020 december 8-án jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Az utóbbi időben a mangalica egyre többször kerül a figyelem középpontjába. Fecső József Attila felsősófalvi mangalica-tenyésztőt kérdezzük. Ha a fiatalok nem veszik át a gazdálkodást a szülőktől egy életforma szünik meg. Szén András fiatal datki gazdálkodóval készült interjúnk. Majd a gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. A jó kenyérnek mindig van piaca. Szőcs István a szentegyházi pékség tulajdonosa válaszol kérdéseinkre. A vásárlók igényeinek kielégítésével egy vállalkozás kínálata is bővül. Kolcsár Gyöngyi marosvásárhelyi biokeksz és sütemény készítővel beszélgetünk. A halász és a horgász között az a különbség, hogy a halász halat fogni megy, a horgász meg gyönyörködik a tájban is. A köpeci Gál András nem kimondottan a halszerzésért látogatja a vizes helyeket.
Gazdahírek
Megszületett egy olyan jogszabály, amilyen eddig Romániában nem létezett. A talaj használatára, konzerválására és védelmére vonatkozó 2020/246-os törvényről van szó, amelynek előírásai 2021. január 1-től válnak hatályossá. A talajtörvény egységes keretbe foglalja azokat az intézkedéseket, amelyek révén megelőzhető a talaj leromlása, ökológiai funkcióinak módosulása és konzerválhatóvá válik a talajvagyon, de figyelmet fordít az eróziós károk helyreállítására, a mezőgazdasági körforgásból kivont területek csökkentésére és a nem mezőgazdasági területek felhasználásának optimalizálására is. A törvény tartalmazta rendelkezések megszegése szabálysértést képez, s a kiróható bírság akár 50 ezer lej is lehet. A jelek szerint a törvény előírásainak a gyakorlatba ültetése hosszabb folyamatot követel. 2021 végéig kell kidolgozniuk az illetékes központi hatóságoknak az alkalmazás módszertani normáit, amit majd közös miniszteri rendelettel fognak jóváhagyni. (Székely Gazda/Gazdaélet)
A védett környezetben, fóliasátrakban, üvegházakban zöldséget termelő gazdák a következő két évben 65 millió eurós keretre pályázhatnak. A támogatást olyan kultúrákra igényelhetik a zöldségtermesztők, melyekre valós piaci igény van. A gyümölcstermesztők számára 180 millió eurót különítenek el, hiszen az eddigi pályázati kiírások során a kérvényezők csupán harminc százaléka nyert el támogatást. A feldolgozás és marketing területén az átmeneti időszakban 180 millió lesz pályázható. A korábbi években a védett környezetben paradicsomot, illetve szántóföldön fokhagymát termelő gazdák igényelhettek kis értékű, úgynevezett de minimis támogatást. Adrian Oros mezőgazdasági miniszter szerint a paradicsomtermesztés támogatása makrogazdasági szinten nem hozott előrelépést. Az elmúlt évben közel ötszáz fiktív támogatási kérést azonosítottak. (Háromszék/Gazdaélet)
December 31-ig még pályázható a kis vágóhidak és húsfeldolgozók létesítésének támogatása a hegyvidéki zónában (4.2-es intézkedés). A hegyvidéki vágóhidak és húsfeldolgozók létesítésénél a rendelkezésre álló összeg 12,9 millió euró, mindössze egy pályázatot tettek le 299 ezer euró értékben. A maximálisan 300 ezer eurós támogatás épületépítésre, a húsfeldolgozó gépek, gépsorok, árucsomagoló és címkézőfelszerelések, állatszállító és hűtős termékszállító járművek vásárlására költhető. Továbbá a termékforgalmazó üzletek felszerelésének vásárlása és a termékek reklámozásának költségei is elszámolhatók a támogatási pénzből. Reklámozásra a kapott támogatás legtöbb 5 százaléka költhető, az összeg azonban nem haladhatja meg a 30 ezer eurót. Az intézkedés 50 százaléknyi önrészt vár el a pályázótól. Abban az esetben viszont, ha szövetkezet vagy termelői csoport pályázik, mindössze 30 százalékos önrész szükséges. (Háromszék/Gazdaélet)
Új irányt szabna a pirostarka szarvasmarhák Hargita megyei tenyésztésének a megyei önkormányzat alintézményeként működő Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség és a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete. A kezdeményezők véleménye szerint túl sokféle, változatos minőségű szaporítóanyag van forgalomban, ezért szeretnék a tudatos választásra ösztönözni a gazdákat. A gazdák a forgalmazókon keresztül jelenleg akár 400 bikától eredő szaporítóanyagot is vásárolhatnak, aminek eredményeképpen nem megfelelő genetikai egyedeket kapnak. (Székely Gazda/Gazdaélet)
Egyre kevesebb répát termesztenek a háromszéki gazdák, annak ellenére, hogy a répának fontos szerepe van a vetésforgóban, de ami még fontosabb: gazdasági szemszögből az egyik legjobban jövedelmező mezei kultúra. A területvesztés nem írható a gazdák rovására, ők szívesen termelnének répát, de gond van az értékesítéssel. A botfalusi cukorgyár gondokkal küzd, nem fizeti naprakészen a leadott répát. Pedig a cukorrépa idén is jó termést hozott. A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság adatai szerint az átlagtermés közel negyven tonna hektáronként, a legjobb parcellákról hetven tonna hektáronkénti termést is betakaríthattak a gazdák. (Háromszék/Gazdaélet)
Teljes logikátlanság jellemzi a sertéshús romániai piacát. Miután az afrikai sertéspestis, illetve a koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett óvintézkedések miatt padlófékkel működő vendéglátás következtében számottevően visszaesett a kereslet, és a farmok kapujában regisztrált árak is csökkentek, a lakosság drágábban vásárolja a tarját, a karajt vagy a felvágottat, mint tavaly ilyenkor. A farmoknál alig több mint 5 lej, a boltokban a 17 lejt is meghaladja a sertéshús átlagára. Miközben a korábbi években a sertéshús volt a legnagyobb mennyiségben importált élelmiszer Romániában, idén csökkenésnek indult a behozott mennyiség. Ez azonban az Economica.net gazdasági portál elemzése szerint mesterségesen gerjesztett folyamat. (Krónika/Gazdaélet)
Duplán rosszul jártak szeptemberben a hazai tejtermelők, hisz miközben a romániai tejfeldolgozók a felvásárolt tejmennyiséget az előző hónaphoz képest 7500 tonnával, 7,6 százalékkal csökkentették, a termelésen belül a külföldi tej súlyát 25 százalékkal, 9657 tonnára növelték. A gyakorlatban ez az jelenti, hogy minden feldolgozott 100 liternyi tejből 11,3 litert külföldi farmokról szereztek be. A szeptemberi termelésen belül a friss termékek domináltak: a főbb termékkategóriák közül egyedül a sajttermelés csökkent 5,2 százalékkal, ami abszolút értékben 425 tonnás apadásnak felel meg. Fogyasztási tejből augusztushoz képest 1,4 százalékkal, vajból 0,4 százalékkal, tejfölből 7,9 százalékkal, míg joghurtokból és egyéb savanyított tejtermékekből 6,1 százalékkal gyártottak többet a hazai tejüzemek, mint az előző hónapban. (Székely Gazda/Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
