GAZDAÉLET – Van igény a rendezett kertre
A 2016 július 19-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, A hétvégén állatszemlét tartanak Sepsiillyefalván. A szervező LAM Alapítvány igazgatóját, Klárik Attilát kérdezzük. A feldolgozott terméket érdemes értékesíteni. A gyimesközéploki Tankó Barna fiatal sajtkészítővel beszélgetünk. Majd a július közepén esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. A Kováspatakán, Hidegségben élő Csilip Annáék sem tétlenkednek. Kora reggeltől késő estig van tennivaló a gazdaságban. Fél egy körül hallhatják a vele készült interjút. A göcsi Lakatos Nelly másfél évtizede foglalkozik zöldségtermesztéssel. Nála jártunk a Gazdaélet mikrofonjával. Sikertörténetünkben a lővétei Márton Józsefet és vállalkozását ismerhetik meg. Háromnegyed egy után nyereményjátékunk kérdése hangzik el, majd ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Gazdahírek:
Az elmúlt hónapok viszontagságos időjárási körülményei miatt veszélybe került az idei Hargita megyei krumplitermés. A burgonyavészként ismert betegség a megye teljes területén felütötte a fejét. A szakszerűen gazdálkodó földtulajdonosok azonban elébe mentek a vésznek, és időben permeteztek. Májusban négyzetméterenként 108 liter csapadék hullott, az átlag viszont 68 liter. Júniusban sem volt jobb a helyzet, a 90 literes átlaghoz képest 130 liter eső esett. A nagy mennyiségű csapadék mellett a gyakori köd is kedvezett a gombás típusú betegség terjedésének. Hargita megyében jelenleg 8.200 hektár szakszerűen megművelt burgonyaföld található. 15 évvel ezelőtt még több mint 14.700 hektáron termesztettek krumplit. A csökkenő tendencia egyik oka éppen a betegségek megfékezésének nehézsége. (Maszol/Gazdaélet)
25 éve jelent meg a 18-as számú földtörvény, ennek ellenére nem elhanyagolandó azok száma, akik mindmáig reményvesztetten várnak a birtokba helyezésre. A rendszerváltást követően törvénymódosítás törvénymódosítást követett, 1991-ben hetek, hónapok alatt kellett ész, rajz, azonosító nélkül piacra dobni több tízezer birtoklevelet, így a nagy összevisszaságban 25 év alatt sem sikerült a folyamat végére érni, és most szakemberek, földtulajdonosok vagy azok örökösei saját bőrükön tapasztalják a rendszer hiányosságait. Az 1991. évi 18-as számú földtörvényt követően az állam jókora összegeket utalt ki a földosztó bizottságok tevékenységére, ezért a helyi tanácsoknak most már nem áll módjukban újabb állami támogatást igényelni az egykor el nem végzett munkákra. 2000-ben az 1-es számú törvénnyel – melynek értelmében az eredeti földterületeket kellett visszaszolgáltatni – megpróbálták ugyan a 18-as földtörvény hiányosságaiból adódó gondokat orvosolni, nem sok sikerrel. A 2013. évi 165-ös törvény a föld-visszaszolgáltatást volt hivatott felgyorsítani, ugyanis 2016. január elsejéig minden birtoklevelet ki kellett volna állítani. Ezt az időpontot meghosszabbították még egy évvel, ám a szakemberek szerint jelen körülmények közt így is kivitelezhetetlen. Ahhoz ugyanis előbb parcellázási tervek elkészítésére, újbóli földmérésre és rengeteg adminisztratív munkára lenne szükség. A törvény előírásai értelmében pedig a vissza nem szolgáltatott területek a Nemzeti Földalapba kerülnek majd. Maros megyében december 31-ig több mint harmincezer birtoklevelet kellene kiadni. (Népújság/Gazdaélet)
Tizennyolc romániai település pályázott egy európai kiírás keretében arra, hogy megtanulják, miként válhatnak energiailag függetlenné. A nemzetközi pályázat partnereként a sepsiszentgyörgyi Green Energy biomasszaklaszter próbálja megteremteni a feltételeket, hogy energiafüggetlen mintafalvak jöjjenek létre. A szakemberek a pályázat keretén belül német és osztrák energiafüggetlen falvakat látogatnak meg, különböző tanulmányokat, felméréseket készítenek, amelyek újabb támogatási összegek lehívásában lehetnek hasznosak. A program keretében Romániából, Macedóniából, Szlovákiából, Szlovéniából és Horvátországból választanak ki egy-egy települést, amely mintafaluvá válhat. A kiírásra legtöbben Romániából jelentkeztek, Kovászna, Hargita, Brassó, Kolozs és Ialomita megyéből összesen 18 község pályázott, míg a többi országból csak 2-3 település. Nálunk vidéken általában fával fűtenek, s a rönkfa még mindig fele annyiba kerül, mint a gáz, de a bio¬massza¬¬ala¬pú fűtés ennél is olcsóbb lenne. El is indult egy trend, ma már egyre többen vásárolnak biomasszával, fahulladékkal működő, gazdaságos kazánt. (Krónika/Gazdaélet)
El kell tüntetni a hamisított mézet a romániai piacokról – jelentette ki Achim Irimescu mezőgazdasági miniszter, aki szerint egy ilyen lépéssel hatékonyabban lehetne segíteni a méztermelőket, mint bármelyik korábbi intézkedéssel. “Brüsszelben több alkalommal is tárgyaltunk a méhészek problémáiról, és úgy döntöttünk, hogy az ágazatot kizárólag drasztikus lépésekkel lehet segíteni” – mondta Irimescu. A szaktárca hamarosan egy támogatáscsomagot készít a méhészek megsegítése érdekében. Az ágazat sorsát ráadásul az EU-ba irányuló, egyre növekvő mézimport is nehezíti. Az európai méhészek – magyar kezdeményezésre – már több alkalommal is tüntettek Brüsszelben az Európai Bizottság székháza előtt a hamisított kínai méz behozatalának a szigorítása érdekében. A szakértők rámutattak, laboratóriumi vizsgálatok bizonyítják, hogy a Kínából az EU országaiba irányuló olcsó méz nagyobb hányada ipari hamisítvány, amely a fogyasztók megtévesztésével rontja a jó minőségű, az egészség megőrzésére valóban alkalmas természetes méz előállítóinak piaci pozícióit, és veszélyezteti a méhészek megélhetését. A jelenlegi gyakorlat szerint az EU nem teszi kötelezővé az egyes tételeken a pontos eredet feltüntetését, ami megfosztja a vásárlót a valódi és a hamis közötti választás lehetőségétől. A legfrissebb felmérések szerint évente 15–20 ezer tonna magyar mézet exportálnak, nagyobb részt az EU tagországaiba, s az eladásból hozzávetően 70 millió euró bevétel származik. A méhészet jelenleg 15 ezer családnak jelent megélhetést az EU-ban. (Krónika/Gazdaélet)
A francia Lactalis vásárolja meg a legnagyobb hazai tőkéjű tejtermékgyárat, a Fehér megyei Albalactot. Az 1971-ben alapított vállalatot 1999-ben privatizálták, akkor Raul Ciurtin üzletember tulajdonába került, akinek irányítása alatt az egyik legfontosabb piaci szereplővé nőtte ki magát. Az Albalact olyan külföldi cégekkel versenyez a román tejpiacon, mint a Danone és a Friesland. A franciáknak ez a második nagy tranzakciójuk Romániában, miután 2008-ban megvásárolták a LaDorna márkát, és így piacvezetőkké válhatnak. Az Albalact eladása az elmúlt öt év legnagyobb tranzakciójának számít a romániai élelmiszeriparban. Amúgy a gyárnak tavaly több mint 100 millió euró árbevétele volt és 900 alkalmazottat foglalkoztatott. (MTI/Gazdaélet)
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
Piaci árak:
Az újburgonya kilója 1 lej 50 bani és 2 lej, a fehér hagymáé 2 lej és 2 lej 50 bani, a vörös hagymáé 3 és 4 lej, a zöldhagyma kötése 1 lej és 1 lej 50 bani, a fokhagyma kilója pedig 8 és 10 lej. A paprika kilója 6 lej és 8 lej, a paradicsomé 2 lej 50 bani és 8 lej, az uborkáé 2 lej 50 bani és 3 lej, a csípős paprika kilója 7 lej, a gomba kilójáért 9 lejt kérnek. A petrezselyemzöld, kapor és zellerzöld kötése 50 bani, a tárkony és csombord kötése 1 lej. A zeller darabja valamint a retek kötése 1 lej 50 bani és 2 lej, a petrezselyem kilójáért viszont 3 és 4 lejt kell fizetni. A szemes paszuly litere 8 és 10 lej, a murok kilójáért 3 lejt kérnek, a főzőtök kilója 3 lej, a tojás darabja ezen a héten 40 bani. Egy fej saláta 1 lej és 1 lej 50 bani. A sárgadinnye kilója 4 lej, a görögdinnyéé 2 lej 50 bani, a kajszibaracké 5 lej, az őszi baracké 4 lej, a zsengepaszuly és a padlizsán kilója 5 lej, a csemegekukorica csője 1 lej 50 bani. Az alma kilója 2 lej 50 bani és 4 lej, a körtéé 3 lej 50 bani és 6 lej, a szőlő kilója 8 lej és 10 lej, a sajté és az ordáé 16 lej, a tej litere 2 lej 50 bani és 3 lej.
Játékunk kérdése:
Hány éve foglalkozik zöldségtermesztéssel a göcsi Lakatos Nelly?
Felhívjuk játékosaink figyelmét, hogy a helyes válaszhoz elérhetőségeiket is mellékeljék (postacímet, telefonszámot), különben nem vesszük figyelembe megfejtéseiket. Válaszaikat a következő címekre küldhetik 2016 július 21-ig:
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
