GAZDAÉLET – Válasszuk a helyi, egészséges termékeket
A 2019 november 5-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, A nehézségek ellenére jó termést takarított be a mezőpaniti Bodó Botond héj nélküli tökmag termesztő. Vele készült interjúnk. A kapolnásfalusi Elekes Gábor Árpád gyermekkora óta a lovak szerelmese. Ő mesél mikrofonunk előtt. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Mindenki szeretne egészségesen és jól élni, de nem tudják, hol is kezdjék el. Szász Blanka marosvásárhelyi életmód tanácsadó válaszol kérdéseinkre. Ezt követően sorsolunk a hűséges hallgatóink között, de ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat is. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Gazdahírek
Szakmaiatlan intézkedésekkel próbálják megakadályozni az afrikai sertéspestis térnyerését, így fennáll a veszélye, hogy felborul a vadállomány egyensúlya az erdőkben – véli Fodor István, a bodoki vadásztársaság elnöke. Az intézkedés magában foglalja, hogy a fertőzött területen, tehát Barót környékén ki kell lőni minden egyes vaddisznót, és a medve kivételével az összes ragadozót. Ugyanakkor Kovászna megye teljes területén ritkítani kell a vaddisznóállományt, legtöbb egy egyed maradhat két négyzetkilométerenként. Fodor István szerint mindez papíron jól mutat, ám nem életszerű: több buktatója is van, amiért a gyakorlatban nem lehet kivitelezni. Egyrészt éppen a fertőzés terjedését fékezendő, betiltották a vaddisznók hajtóvadászatát, hogy az állatok ne meneküljenek el, és így távolabbra hurcolják a betegséget. Lesből egyszerre csak néhány disznót lehet kilőni, a többi addig elszalad. Ilyen körülmények között, ha a vadászok mindennap kimennek disznóra lőni, akkor is egy év alatt tudják leteríteni a fertőzött területen élő mintegy 300 vaddisznót – részletezte a vadásztársaság elnöke. A másik buktató, hogy ha egyszerre több vadat ejtenek el, nincs hol tárolják. Az előírás szerint a fertőzött területen azonnal el kell ásni a meglőtt állatot, ám ahol csak ritkítják az állományt, hűtőkamrában kell tartani, amíg a laboratóriumi vizsgálatok eredménye visszaérkezik. A vadásztársaságoknak esetleg egyetlen hűtőládájuk van, ahová legtöbb két állatot tudnak elhelyezni. „A magyar állam támogatta a vadászokat, finanszírozta a hűtőkamarák megvásárlását. A román államtól csak feladatot kapunk, támogatást nem” – szögezte le Fodor István. A ragadozók kilövése szintén rengeteg kérdést vet fel, hiszen a farkas, a hiúz, a vadmacska védett állat, a kilövése bűncselekménynek számít, a fegyvertartási engedélyt is bevonják. A szakember azt tartja az akcióterv leginkább ellentmondásos részének, hogy a medvét nem kell kilőni, mert az „nem terjeszti a kórt”. A medve mindenevő, ez azt jelenti, hogy a sertéspestisben elpusztult vaddisznót is megeszi, és a medve jár be a lakott településekre, tehát nagy a valószínűsége, hogy éppen a medve hurcolja be a fertőzést a gazdaságokba. A medvét mégsem kell kilőni, viszont a farkast, a hiúzt, a vadmacskát, amelyek messziről elkerülik a falvakat, irtani kell – mutatott rá a visszásságokra a vadászegyesület elnöke. (Székelyhon/Gazdaélet)
Bűncselekménynek minősül az engedély nélküli tarlóégetés – figyelmeztet a környezetvédelmi őrség és a tűzoltóság. Az elmúlt időszakban számos tarlótűzről érkezett bejelentés a hatóságokhoz, pedig a tiltást megszegő magánszemélyek 3000-től 6000 lejig terjedő összegre, a jogi személyek pedig 25 és 50 ezer lej közötti összegre bírságolhatók. A földtulajdonosoknak addig nem szabad felégetniük a tarlót, bozótot vagy egyéb jellegű növényi hulladékot, amíg előzetesen nem kérnek engedélyt a helyi önkormányzattól, a tűzoltóságtól, valamint a megyei környezetvédelmi ügynökségtől. A tarlóégetés nemcsak a környezetet károsítja súlyosan – megsemmisíti az ott található növény- és állatvilágot, illetve anyagi javakat tesz tönkre –, hanem a villany- és gázvezetékeket is veszélyezteti. (Híradó)
Rendelettel készül szabályozni a háztáji sertéstartást a mezőgazdasági minisztérium. A minisztérium honlapján közzétett, közvitára bocsátott tervezet értelmében a háztáji gazdaságokban legtöbb öt sertés tartható. A tervezet a következő sertésfarmméreteket állapítja meg Romániában:
háztáji sertéstenyészet, amelyben legtöbb öt, 30 kilogramm feletti sertés tartható, kis méretű sertéstenyészet (farm) 6–65 fős állománnyal, közepes méretű sertéstenyészet 66–130 fős állománnyal és nagy sertéstenyészet 130 főt meghaladó állománnyal. Mérettől, állománytól függetlenül minden sertéstenyészetet kötelező az országos állatnyilvántartási rendszerbe bejegyezni. Nem kereskedelmi célra (családi fogyasztásra) csakis háztáji gazdaságnak minősülő tenyészetben lehet disznókat tenyészteni, öt 30 kilogramm feletti sertést meghaladó állatállományt pedig csakis jogi személyiséggel rendelkező tenyészetek tarthatnak, a megfelelő állategészségügyi engedélyek birtokában. (Háromszék/Gazdaélet)
Nagy sikere volt a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjában kiírt vissza nem térítendő támogatásoknak, így többek között a Hargita megyében élő gazdák is várták, hogy élhessenek a lehetőséggel. Gyergyószéken összesen 486 pályázat volt nyertes. A legtöbben Gyergyóremetéről adtak le pályázatot, szám szerint 124-en. Gyergyószentmiklósról 43-an, Ditróból 69-en, Alfaluból 61-en, Csomafalváról 55-en, Szárhegyről 43-an, Újfaluból 22-en pályáztak sikeresen, a községekhez tartozó településrészekről külön-külön is nyújtottak be igénylést a gazdák, Borzontról például 13-an. Elsősorban mezőgazdasági munkálatokhoz szükséges gépek, traktorok, körkaszák, bálázók, illetve állatvásárlásra pályáztak. (Székelyhon/Gazdaélet)
A Gyulakuta községhez tartozó Csöbön felavatták az ország első, Aberdeen Angus húshasznú szarvasmarhát nemesítő központját. A korábbi, nem használt fejőstehénfarmot felvásárolta az Aberdeen Angus fajtát tenyésztők országos egyesülete, és saját beruházásként alakíttatta át az új rendeltetésének megfelelően. A farmátalakítás több mint 150.000 euróba került. Az egyesület nem csak a nemesítőállomás beüzemelését tervezi. Már megvásárolták Gyulakután az egykori malom szomszédságában azt a farmot és a hozzá tartozó területet, ahol az első országos Aberdeen Angus-felvásárlási központot létesítenék. Erre mintegy 500.000 eurót szán az egyesület saját bevételéből, és keresik a pályázati lehetőséget, hogy kiegészítsék az építkezéshez szükséges összeget. A munkát már a jövő évben elkezdenék. (Népújság/Gazdaélet)
Székelyföldi Kolbászfesztivál néven jelentkezik a 17. kiadását megért háromszéki kolbászparádé november 16-án, a sepsiszentgyörgyi Vadász utcai sportcsarnokban. A névváltoztatással a székelyföldi turisztikai márkanevet akarják erősíteni, és Hargita, illetve Maros megyéből is várnak résztvevőket. A kolbászfesztivál célja, hogy a hagyományokat átadják a fiataloknak, a hagyományos székely recept alapján, a bors, fokhagyma és paprika hozzáadásával készült házi kolbász népszerűsítését szorgalmazzák, de az innovatív ötletektől, más régiók sajátosságaitól sem zárkóznak el. Az ASIMCOV vállalkozói szövetség vállalta, hogy a középiskolákból tíz résztvevő csapatnak biztosít helyet az idei versenyen. Négyfős csapatok jelentkezhetnek, önkormányzatok, civil szervezetek, cégek és magánszemélyek egyaránt, november 8-ig az esemény Facebook-oldalán található jelentkezési lap kitöltésével. (Székelyhon/Gazdaélet)
Agrárképzéseket indít november 15-től a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány Csíkszeredában, biotermelő, hegyvidéki gazdálkodó és agróturisztikai dolgozó témakörökben. A sikeresen vizsgázó gazdák a munkaügy által elismert hivatalos diplomát vehetnek át. Jelenkezni Máthé Emmánál lehet az alapítvány székhelyén, Csíkszereda, Taploca út, 20 szám alatt, vagy a 0745-327-972 telefonszámon. (Közlemény/Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
