GAZDAÉLET – Szavazzunk bizalmat a helyi termelőknek
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
A 2018 november 6-án jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Fokozottan figyeljünk állataink egészségére. Dr. Lázár Ferenc oroszhegyi állatorvossal beszélgetünk. A magyar szürkemarha egyik erdélyi genetikai központja Székelyszenterzsébeten van. Kincses Kálmán református lelkészt kérdezzük. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Ne tékozoljuk el őseink örökségét, mert itthon is meg lehet élni – véli a székelyvajai Szabó Martin. A feldolgozott termékkel nyereséget könyvelhetünk el. Sándor Győző farcádi sajtkészítő válaszol kérdéseinkre. A minőségi terméknek mindig van piaca. A firtosváraljai Bálint Istvánnal készült interjúnk. Az ízléssel feldolgozott gyapjútermékekre is van kereslet. Erre példa a homoródalmási Tündérligeti Tünde vállalkozása is. Ezt követően sorsolunk a hűséges hallgatóink között, de ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat is. Majd elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
Gazdahírek
A sertéspestis mellett a kiskérődzők pestisének megjelenését próbálják megakadályozni a romániai hatóságok. Jelenleg dél-kelet Bulgáriában vannak fertőzési gócok, ám Románia kiegészítő intézkedési tervet fogadott el, hogy a betegség felbukkanását megelőzze. Ennek alapján a körzeti állatorvos időszakosan meg kell vizsgálja a kecske- és a juhállományt, a kór első jeleire azonnal értesíteni kell a hatóságokat. Ellenőrzik az élő állatok mozgását, a szállító járműveket, a húst, a takarmányt, az állati eredetű hulladékot, vagyis mindent ami terjesztheti a fertőzést. A kiskérődzők pestise, – amelyet kecskepestisként is emlegetnek – kecskék és juhok ragályos vírusbetegsége, amelyet láz, a szájban kialakuló sebek, hasmenés és tüdőgyulladás jellemez, és gyakran végzetes az állat számára. A betegség világszerte jelentős terjedést mutatott az elmúlt tizenkét évben. A vírus hosszú ideig fertőzőképes marad a gazdaállat szervezetén kívül is. A vírus az embert nem betegíti meg, ellenben jelentős gazdasági károkat okoz az állomány elhullásával. (Székelyhon/Gazdaélet)
Tíz év szünet után újraindult a traktorgyártás Romániában. A szászrégeni IRUM üzemek új traktorját már bemutatták Bukarestben. A négymillió eurós beruházással létrejött üzemben gyártott traktorok ára 34.500 eurónál kezdődik. Az erőgépet ötven mérnök ötéves munkájával fejlesztették ki – számol be az Agerpres. Az volt a célunk, hogy egy jó ár/érték arányú haszonjárművet gyártsunk, amelyet leginkább a kis- és közepes gazdálkodók használhatnak. Figyeltünk arra, hogy a traktor exportképes legyen, és büszkén képviselje a román ipart a nagyvilágban” – nyilatkozta Andrei Oltean, az IRUM fejlesztési igazgatója. A Tagro névre keresztelt, légkondicionáló berendezéssel és rádióvezérléssel felszerelt traktor szériagyártását 2019-ben kezdik el. Az első évben 200, a másodikban 300, azt követőn évi 500 traktor gyártását tervezik. A traktorokat elsősorban Magyarországra exportálják, de „nagyon érdekesnek” tartják a bolgár és az ukrán piacot is. Az 500 alkalmazottal dolgozó IRUM tavalyi üzleti forgalma meghaladta a negyvenmillió eurót. (Székelyhon/Gazdaélet)
Ha most nem folytatják a Pacét szegélyező erdő fiatalítását, néhány év múlva magától tönkremegy, bedől az egész, és nagyobb kárt okoz, mint a szakszerű beavatkozás. A Pacé oldalán jelenleg 20 és 120, sőt, 150 éves fákból – zömmel bükkből – áll az erdő, utóbbiak nem értékesek, mert már korhadásnak, száradásnak indultak. Egy részüket kivágták a tavasszal, a többi is ki van bélyegezve, de miután a lakossági tiltakozás nyomán a tulajdonos önkormányzat leállította a munkát, félbemaradt a fiatalítás. (Háromszék/Gazdaélet)
Visszaállamosítás fenyegeti az ozsdolai közbirtokosságot. Az ozsdolai közbirtokosság birtoklevelének érvénytelenítéséért indított bírósági eljárást az adóhatóság – az első tárgyalásra november 20-án kerül sor a kézdivásárhelyi bíróságon. Háromszéken attól tartanak, veszélyes precedenst teremthet az ügy. Pál István az ozsdolai közbirtokosság elnöke értetlenül áll a helyzet előtt, hiszen a telekkönyvek ellen eddig nem volt senkinek kifogása, az alapján szolgáltatták vissza a 2900 hektár erdőt a helyi és a megyei földosztó bizottságok. A pénzügyi igazgatóság most abba kötött bele, hogy egyes tagok telekkönyveiben az 1921-es földreform nyomán bekerültek bejegyzések kisajátításokról, visszaszolgáltatásokról, de akkor erre vonatkozóan nem kaptak kézhez végzéseket. Codrin Munteanu akkori prefektus egyébként már hat évvel ezelőtt felvetette, hogy a visszaszolgáltatott erdők egy részét 1922-ben a román állam kisajátította kárpótlást fizetve. Ugyanakkor az ozsdolai közbirtokosság évekig sikertelenül perelt, mert az 1968-as megyésítéskor az erdőik egy része Vrancea megyéhez került, majd a visszaszolgáltatás során 2000 hektárt gyakorlatilag dokumentumok nélkül adtak oda az ottaniaknak, hiszen az 2000/1-es számú földtörvény alapján legtöbb húsz hektárt lehetett. Amikor a 2005/247-es számú törvény már lehetővé tette, hogy mindenki visszakapja a teljes tulajdonát, az ozsdolaiaknak már nem volt miből kimérni az erdőt.(Székelyhon/Gazdaélet)
Mivel az egyesületi tejbegyűjtők modernizálására és eszközvásárlására szánt támogatási keretösszegből közel 50 ezer lej maradt felhasználatlanul, a Hargita megyei Vidékfejlesztési Egyesület az idén újabb pályázati fordulót hirdet. Hasonlóan járnak el a gyümölcsfeldolgozó konyháknak szóló kiírással is: itt szintén közel 100 ezer lejnyi maradékösszegre pályázhatnak majd az érdeklődők. A Hargita megyében működő zöldségtermelő, illetve gyümölcsfeldolgozó egyesületek közül idén hárman pályáztak, amiből viszont a Vidékfejlesztési Egyesület bírálóbizottsága csak két egyesület pályázatát ítélte támogathatónak. Csomafalván, a Fenyőalja Egyesület, az általa működtetett közösségi konyha bővítésére közel 12 ezer lejt kap, míg a Szépvízért Egyesület számára a Nád-dűlőt behálózó öntözőrendszer befejezésére 9800 lej támogatást biztosítanak. (Hargita Népe/Gazdaélet)
Elszállítják az összegyűjtött faleveleket, gyomnövényeket, száraz ágakat az őszi, november 10-éig tartó „lombtalanítási” akció részeként a gyergyószentmiklósi háztartásokból. A faleveleket, gyomnövényeket zsákokba téve kell kihelyezni a kapuk elé (ezt komposztálni fogják), a száraz ágakat pedig kupacokba rakva (ezt a hőszolgáltató központba szállítják, ahol fűtőanyagként hasznosítják). A helyi önkormányzat felhívja a figyelmet, hogy az őszi lomb és zöldhulladék begyűjtés nem lomtalanítási akció, azaz régi háztartási gépeket, bútorokat nem szállítanak el. (Székelyhon/Gazdaélet)
Az Erdélyi Múzeum Egyesület Agrártudományi Szakosztálya 2018. november 17-én a Határtalan tudomány témájú Magyar Tudomány Napja Erdélyben 17. fórumához kapcsolódóan hagyományszerűen megtartja éves szakmai konferenciáját, amelynek ez alkalommal a Sapientia EMTE, Marosvásárhelyi Karának főépülete ad otthont. A magyar szaknyelv ápolása, művelése mellett a rendezvény célja egy olyan szakmai fórum biztosítása, amelyben a magyar ajkú hazai és külföldi szakemberek, egyetemi hallgatók és doktoranduszok megbeszélhetik/megvitathatják a szakma aktuális kérdéseit, rávilágíthatnak a jövőbeni kihívásokra, és javaslatokat fogalmazhatnak meg ezek megelőzésére, megoldására. A konferenciára olyan előadásokkal, illetve poszterekkel lehet jelentkezni, amelyek a tág értelemben vett agrártudományokhoz tartoznak, illetve más tudományterületek ehhez kapcsolódó témáját dolgozzák fel. (Közlemény/Gazdaélet)
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
