• FM: 106,8 Mhz • 96 Mhz • 92,3 Mhz
  • AM: 1323 Khz • 1197 Khz • 1593 Khz
My Social Profile
Marosvásárhely, Romania
  • Valuta árfolyam

  • EUR4.9748 RON
  • USD4.5777 RON
  • GBP5.8147 RON
  • HUF1.2880 RON
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet

GAZDAÉLET – Ötletesek a helyi vállalkozók

A 2020 augusztus 18-án jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Biotermékek gyártásában látták a jövőt és úgy tűnik a számítások bejöttek. A marosvásárhelyi Kolcsár Gyöngyivel beszélgetünk. A gyimesbükki Nagy-Galaczi Hajnal tanítónő és családja a nyári hónapokban vendéglátással foglalkozik. A helyi, otthonos ízekre egyre nagyobb az igény. Majd az augusztus közepén esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Sikertörténetünkben a csíkszentmártoni Bocskor István pékmestert és vállalkozását ismerhetjük meg.

Gazdahírek

December 11-ig összességében 10 millió euró pályázható az erdősítés és védősávok létesítésének támogatására a vidékfejlesztési terv 8.1-es intézkedésének keretében. Az erdősítési támogatást az uniós vidékfejlesztési alapból fizetik ki, amelyhez a román költségvetésből is hozzá kell tenni kötelező részt. A megegyezés szerint a lebonyolítást a mezőgazdasági kifizetési és intervenciós ügynökségre (APIA) ruházták át, a pályázatokat ehhez az intézményhez kell benyújtani. A támogatást igényelheti mezőgazdasági területtel rendelkező magánszemély, ezek egyesületei, valamint a mezőgazdasági területtel rendelkező tanácsok vagy ezek egyesületei. A támogatás két részből áll. Az elsőhöz tartozik az erdő, illetve védősáv telepítésének és a terület bekerítésének, valamint a pályázat elkészítésének a költsége. A második rész két összetevőből áll, az egyik a fenntartás és az ápolási munkálatok költségeit fedezi hat évig, a másik egy állandó, 12 évig folyósított pótló támogatás, amivel a szántó, kaszáló vagy legelő beerdősítése révén kiesett mezőgazdasági bevételeket pótolják. A támogatás értéke változó, attól függően, hogy a beerdősítésre váró terület sík-, domb- vagy hegyvidéken található. A védősávok létesítése esetében a minimális terület 0,5 hektár, az erdősítésnél legkevesebb egy hektár. (Háromszék/Gazdaélet)

Az afrikai sertéspestis terjedésének következtében a hazai sertéshússzükséglet kevesebb mint egyharmadát tudják előállítani az itthoni sertéstenyésztők. Ennek ellenére hatalmas készletek vannak felhalmozva sertéshúsból, ám ez mind külföldről érkező termék. Mindennek a megváltoztatása érdekében egy támogatási forma létrehozásán dolgoznak a szakemberek, mely egyrészt a hazai sertéságazat fellendítését szolgálná, másrészt az afrikai sertéspestis itthoni felszámolását eredményezheti. Meg szeretnék őrizni a hagyományos, kisgazdasági sertéstenyésztést, ugyanakkor a nagyüzemi sertéstenyésztés növekedését is szem előtt tartják, így képzelik el a sertéshúsigény hazai termelők által való biztosítását. Fel akarják számolni a jelenlegi tendenciát, amely szerint az országból exportálják a sertéshús termékek alapanyagát, majd a kész termékeket hozzák vissza az országba. Ez a jelenség az utóbbi öt évben 1,2 milliárd eurós veszteséget hozott a román költségvetésnek – állapította meg Adrian Oros mezőgazdasági miniszter. (Háromszék/Gazdaélet)

Közzétette a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) a területalapú támogatást igénylő gazdák bővített ellenőrzési szelvényét. Hargita megyéből 1963 gazda 11 ezer parcellája kerül ellenőrzésre, ami 23. 912,9 hektárt tesz ki. Kovászna megyében idén 1694 gazda 23.479 hektárnyi területét, Maros megyében pedig 1898 gazdálkodó 56.314 hektárnyi mezőgazdasági parcelláját vetik különféle szempontok szerinti vizsgálat alá a kifizetési ügynökség ellenőrei. Országos szinten az APIA 56.493 gazdát von nagyító alá, közülük 12.427 termelő 995 ezer hektárnyi parcelláit klasszikus, helyszíni terepszemlén és további 39.988 gazda 582 ezer hektárra rúgó parcelláját pedig légifelvételek színskálaelemzésével veszi szemügyre az ügynökség. Az állattenyésztési támogatásokhoz kötődő igényléseik alapján az APIA idén 4.078 állattartó ellenőrzését rendelte el. (Hargita Népe/Gazdaélet)

A júniusi 2,6 százalékról 2,8 százalékra nőtt júliusban az éves inflációs ráta Romániában. Az élelmiszerek 5,57 százalékkal drágultak, a nem élelmiszer jellegű iparcikkek 0,88 százalékkal, a szolgáltatások ára pedig 3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból. A harmonizált fogyasztói árindex alapján kiszámolt éves ráta júliusban 2,5 százalékos volt. A Román Nemzeti Bank (BNR) legutóbbi jelentésében 2,7 százalékos inflációt jósolt idénre, 2021-re pedig 2,5 százalékos pénzromlást vetített előre. (Maszol.ro)

A hazai gépgyártókkal egyetértve áfacsökkentést szorgalmaz a Romániában előállított új traktorok és mezőgazdasági gépek esetében Adrian Oros mezőgazdasági miniszter. Úgy véli, az áfacsökkentés nyomán a használt külföldi mezőgépeket kereső gazdák is inkább az új, hazai gyártású géptermékeket választanák. Romániában tavaly 2700 új traktor talált gazdára, ami stabil, 10 százalék körüli gyarapodásnak felel meg a 2018-ban eladott 2500, vagy a 2016–2017-es esztendőkben áltagosan értékesített 2300-2400 új mezőgazdasági erőgéphez képest. A hazai kisgazdaságok által leginkább kedvelt, 70–90 lóerős teljesítménytartományba tartozó traktorokért a forgalmazók 30 ezer eurót, a jobban kihasználható, 100–140 lóerős mezőgazdasági erőgépekért 40-50 ezer eurót, a 160 lóerő leadására képes traktorokért pedig átlagosan 60-70 ezer eurót kérnek el, áfa nélkül. Az új traktorok persze gyakorlatban mit sem érnek a hozzájuk kapcsolható mezőgazdasági gépek nélkül. A talajműveléshez vagy a takarmánykészítéshez, -szállításhoz szükséges eszközök értéke márpedig egy kisebb, néhány tíz hektárt művelő farm esetében is legalább még egy új traktor árára rúg. (Hargita Népe/Gazdaélet)

A háztáji gazdaságokban garázdálkodó, az emberek közelében táplálékot kereső medvék számára több száz hektáros medveparkot szeretne létrehozni a Hargita megyei önkormányzat, a szükséges területet a közbirtokosságoktól bérelnék. A cél az lenne, hogy a településekre rendszeresen bejáró, garázdálkodó, haszonállatokra támadó medvéket a megye három régiójában tevékenykedő operatív, gyors reagálású csoportok elaltassák, befogják, és a számukra kialakított parkba szállítsák. Ott megfelelő élettérben, természetes környezetben maradva nemcsak az autóval szállított turisták számára lennének megfigyelhetők, mint egy szafariparkban, hanem a kutatók számára is, tudományos munka céljából. Évente legalább 10, de akár 30 példány elhelyezésére lenne lehetőség az akár 1000 hektárra is bővíthető területen – ennek nagysága a közbirtokosságok felajánlásaitól is függ. Az első javaslatot a csíkszentmiklósi közbirtokosságtól kapták, de szeretnék a csíkdelneiek, illetve mások beleegyezését is a területek bérbeadására. A szükséges területet megfelelő módon bekerítik, hogy a nagyvadak ne tudjanak kijutni, a költségekre pályázati forrásokat igényelnek, de a legmegfelelőbbnek egy célzott támogatást látnának a kormány tartalékalapjából. Ez ugyan nem oldja meg a medvekérdést, de amíg a helyzet változik, az elkövetkező néhány évben a problémás egyedek számára megoldást jelentene. (Székelyhon/Gazdaélet)

Sikeresnek ítéli az első repcetermesztési próbálkozását Ferencz Tibor szépvízi termelő. A csíki települést polgármesterként is irányító mezőgazdasági szakember tavaly ősszel úgy döntött, kísérleti jelleggel 8 hektáron vállalkozik a fagyérzékenysége miatt Hargita megyében kuriózumnak számító olajtartalmú ipari növény termesztésére. A repce hektáronkénti 2600 kilogramm fölötti hozama alapján jövedelmezőbbnek bizonyul a búzánál, elvárható termésmennyisége alapján két-háromszorosa a termesztési technológiájában hasonló, de kisebb fagykockázatot hordozó tavaszi vetésű mustárnak. A szépvízi növénytermesztő idén ősszel újra bizalmat szavaz az olajos ipari növénynek, annál is inkább, mivel a repce a vetésforgóba illesztve, a burgonya előveteményeként agrotechnikai előnyeivel, talajfertőtlenítő hatásával is jelesre vizsgázik. A pénzügyi eredményeken túl a repce mellett szól, hogy nitrogént köt le, öli a pityóka kártevőit a talajban, ugyanakkor jó előveteménye is a krumplinak. Arról nem is beszélve, hogy karós gyökere révén a szántás alatt mélyebben lazítja a talajt. (Hargita Népe/Gazdaélet)

Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!

540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro