GAZDAÉLET – Forduljunk bizalommal a kistermelőkhöz
A 2020 július 28-án jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Egy vállalkozás sikere attól is függ, hogy állunk a dolgok mellé. A hármasfalusi Joó József növényorvossal, bogyosgyümölcs-termesztővel beszélgetünk. Majd a július végén esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. A zöldséges kosár programon keresztül is népszerűsíti a mikrozöldeket a székelybósi Bende Lajos zöldségtermesztő. Az erdőszentgyörgyi Barabás Rozália pászka és csokoládékészítő is bizakodó.
Gazdahírek
Meghirdette a Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség (AFIR) a 4.2-es számú intézkedést, amelyet hegyvidéki kisvágóhidak és húsfeldolgozók létesítésének támogatására szántak. A pályázatokat december 31-ig lehet letenni, illetve feltölteni az országos ügynökség számítógépes rendszerébe. A megpályázható keretösszeg 12,93 millió euró, ami 43 pályázatra elegendő, ha mindenki a maximális összeget hívja le. Leszűkítették a lehetséges pályázók körét, így csak hegyvidéki állattenyésztők pályázhatnak a kis kapacitású vágóhidak, illetve húsfeldolgozók létesítésére. Fizikai személyként nem lehet pályázni, az érdekeltek engedélyezett fizikai személyként (PFA), egyéni vállalkozással (II), mezőgazdasági profilú céggel, szövetkezettel vagy termelői csoporttal pályázhatnak. Érvényes a minimális minőségi küszöböt jelentő pontszám, adott hónapban csak ezzel egyenértékű vagy magasabb pontszámú pályázatokat lehet feltölteni. Júliusban a kötelező minimális pontszám 45, augusztusban 40, szeptemberben 30, októberben 25, novemberben 20 és decemberben 10 pont. (Háromszék/Gazdaélet)
A gyümölcstermesztő szektorban dolgozó gazdák termelői csoportjainak támogatási programjára, a 9.1a alintézkedésre lehet pályázni. Az intézkedésre szánt keretösszeg 1,98 millió euró. A támogatás célja egyebek mellett a gyümölcsösök általános hozamának növelése, az elsődleges termelők piaci beilleszkedésének javítása, a bevételek emelkedése a közösen eladott termékek által, rövid eladási láncok létesítése, a környezeti és klíma- követelmények betartása. Jogosultak lehetnek azok a gyümölcstermelői csoportok, amelyek eleget tesznek a kis- és középvállalkozásokra vontkozó előírásoknak, és 2014. január elseje után voltak hivatalosan elismerve. A támogatást a termelői csoportok létesítési és működtetési költségeire, az üzleti tervben megfogalmazott célok elérésére lehet felhasználni. A vissza nem térítendő támogatás legtöbb százezer euró lehet, de nem haladhatja meg az első öt évben eladott termény értékének a tíz százalékát. (Háromszék/Gazdaélet)
Több mint egymilliárd lejt szán a mezőgazdasági minisztérium az aszálykárok enyhítésére. A gazdáknak írásban kellett igényelniük a kártérítést. Az összeget a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségen (APIA) keresztül juttatják el a farmerekhez. Adrian Oros összesítése szerint 34.647 gazda 1,168 millió hektár területre kért kártérítést. „A különböző kultúrákra megítélt kártérítés hektáronként a következő: búza (a bevetett terület közel 80%-át teszi ki) 925 lej, a rozs 925 lej, tritikálé – 805 lej, árpa – 912 lej, sörárpa – 951 lej, zab – 772 lej és repce – 1 002 lej”– részletezte a szakminiszter. Oros szerint a gazdák augusztus végén kapják meg a pénzt. (Krónika/Gazdaélet)
Az emberiségnek újra kell terveznie az élelmiszer-termelését, ugyanis ez tehető felelőssé az üvegházhatású gázkibocsátás közel egyharmadáért, a természetes erőforrások nagy részének felhasználásáért, a biodiverzitásban tapasztalható veszteségekért és olyan egészségügyi problémákért is, mint az alul- és a túltápláltság, emellett pedig nem nyújt tisztességes gazdasági megtérülést és megélhetést az ágazat elsődleges szereplőinek. A Termőföldtől az asztalig stratégia olyan fenntartható élelmiszer-rendszerre való átállás gyorsítását célozza, amely semleges vagy pozitív hatással van a környezetre, segít semlegesíteni a klímaváltozást, de képes alkalmazkodni annak hatásaihoz, segít a biodiverzitás javulásában, megvalósítja az élelmiszer-, tápanyag-biztonságát, valamint javítja a közegészségügy helyzetét, valamint mindenki számára biztosítja a hozzájutást a megfelelő mennyiségű, biztonságos, tápláló és fenntartható módon termelt élelmiszerhez, ugyanakkor biztosítja az élelmiszerek megfizethetőségét, miközben méltányosabb gazdasági hozamot generál, előmozdítja az Európai Unió ellátási ágazatának versenyképességét és a tisztességes kereskedelmet. (Hargita Népe)
Összefogott néhány jövőbe látó, húsmarhatenyésztéssel foglalkozó háromszéki gazda. Szövetkezetet alapítottak, hogy jobb áron értékesíthessék tenyésztői munkájuk eredményét. Összefogásuk nyomán a vágómarhát nem élve, hanem bontva, feldolgozva kínálják, de emellett a törzskönyvezett tenyészállatok eladását is közösen kívánják megoldani. A Bo-Cov-Meat Mezőgazdasági Szövetkezet 2020 márciusában alakult meg hivatalosan, de az ötlet már tavaly megszületett. A szövetkezeti tagság bővítését is fontos szempontnak tartják. Mindenképpen előnyöket fog hozni a tagság a kisebb húsmarhatenyésztőknek, a szövetkezeti tagsággal azonban elvárások is járnak. Mindenképpen alapvető kérelem, hogy a gazda rendelkezzen kisebb vagy nagyobb húsmarhaállománnyal, ezen belül a fajtára nézve nincs semmilyen megkötés. (Háromszék/Gazdaélet)
A világ legnagyobb sertéshústermelő és -fogyasztó országának termelése folyamatosan csökken, ezért az növelni kénytelen az importját, még a marhahús import csökkentése árán is. A legfrissebb előrejelzések szerint Kína ebben az évben – az év elején becsült 36 millió tonna helyett – várhatóan 34 millió tonna sertéshúst tud előállítani, mivel a sertésállománya 428 millióról 310,4 millió egyedre apadt. Ez a mennyiség messze alatta marad az előző évi 42,5 millió tonnának, még inkább – a lakossági jövedelmek növekedésével gyorsan és folyamatosan felfelé ívelő fogyasztási igénynek. Ugyanakkor a sertéshús világtermelése is enyhe csökkenést mutat. Ennek alapján Kína 2020-ban várhatóan mintegy 3,9 millió tonna sertéshúst fog importálni, ami a globális import 40 százalékát teszi ki. A legfontosabb beszállító országokat az USA, Brazília és Kanada jelentik. (Agroinform.hu/Gazdaélet)
Az ENSZ a közelmúltban arra szólította fel a fejlett országokat, hogy a lehető legrövidebb időn belül szüntessék be a tiltott peszticidek forgalmazását és exportját. Gyakorlatilag dollár milliárdokat zsebelnek be azzal, hogy az ilyen szereket (kötelező megsemmisítés helyett) leszállított áron rásózzák a szegényebb fejlődő országokra, amelyeknek a veszélyességét többnyire nem képesek felmérni. Az ENSZ felmérése szerint az elmúlt évben legalább 30 afrikai és dél-amerikai fejlődő országba jutottak el betiltott és lejárt szavatosságú növényvédő szerek, amelyek a várt eredmény helyett súlyos összegekkel terhelték azok költségvetését, és többnyire károsan befolyásolták a növénytermesztési eredményeket. A szállító országok között leginkább Brazília, Svájc, Dánia, az Egyesült Királyság és Németország szerepel. Különböző oknyomozó szervezetek azt is megállapították, hogy a világ öt legnagyobb peszticid előállítójának jövedelme mintegy 35 százalékban a különösen veszélyes szerek (HHP) értékesítéséből származik. Több emberjogi szervezet is felemelte szavát a kettős mérce és a megengedhetetlen gyakorlat ellen, amelynek megszüntetéséhez azonban megfelelő törvényi szabályozást kellene elfogadtatni. (Agroinform.hu/Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
