GAZDAÉLET – Éltessük ősi mesterségeinket
A 2021 február 9-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Aránylag jó minőségű területeken folyhat a gazdálkodás. Pál Vilmost, az oroszhegyi Bolygó Közbirtokosság elnökét kérdezzük. Csak szívvel-lélekkel és szaktudással lehet minőségi terméket előállítani. Bocskor István csíkszentmártoni pékmester válaszol kérdéseinkre. Majd a gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. A virágkötők és virágárusok kezdenek nyitni a hazai termesztésű szálasvirágok fele is. Balázsi Ildikó kénosi rózsatermesztővel beszélgetünk. A siménfalvi vesszőkosárnak évtizedek óta rangja van. Lakatos Attila kosárfonóval készült interjúnk.
Gazdahírek
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium közzé tette azt a rendelettervezetet, melynek értelmében a paraszti gazdaságokban, a nem kereskedelmi farmokon legtöbb öt hízósertést lehet tartani. A rendelettervezetet közmeghallgatásra bocsátották a mezőgazdasági minisztérium hivatalos honlapján. A rendelet megszabja az ország területén működtethető sertésneveldék típusait és nagyságát is. Eszerint a nem kereskedelmi farmokon, az úgynevezett megélhetési gazdaságokban, ahol családi fogyasztásra tartanak állatokat, legtöbb öt hízósertés tartható. A sertéseket be kell jegyezni az országos állatjegyzékbe, a farmoknak eleget kell tenniük az állategészségügyi, biobiztonsági előírásoknak. A kereskedelmi sertésfarmokon – ezeket szintén be kell jegyezni az országos állatjegyzékbe és a cégbíróságon is – létszámkorlátozás nélkül nevelhetők a sertések, az állategészségügyi és biobiztonsági előírások betartása mellett. Ezeknek az egységeknek állategészségügyi engedéllyel is kell rendelkezniük. Az ebbe a kategóriába eső farmok engedélyezett magánszemélyek, családi vagy egyéni vállalkozások vagy jogi személyiségek tulajdonában lehetnek. A rendelettervezet szerint a sertéstartók saját felelősségükre térhetnek át egyik farmtípusról a másikra. A sertéstenyésztők szerint nem hoz semmi jót a gazdáknak a tervezet. Sok mindent írnak az afrikai sertéspestis számlájára. Valójában azon vannak, hogy ellehetetlenítsék a kisgazdaságokban a sertésnevelést, ezzel adva nagyobb teret a disznóhús importjának. Másrészt azt akarják, hogy a gazdák hivatalosítsák gazdaságaikat, álljanak át családi, egyéni vállalkozásra. Ezzel lényegében az adózást akarják kiterjeszteni a kisgazdaságokra. (Háromszék/Gazdaélet)
A polgármesteri hivataloknak meg kell szerezniük a mezőgazdasági termelők előzetes beleegyezését ahhoz, hogy kiállítsák és továbbítsák a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség által az idei mezőgazdasági támogatásokhoz igényelt igazolásokat. A mezőgazdasági termelők már nem személyesen viszik el az igazolást az APIA – központjába, de e megállapodás hiányában a polgármesteri hivatalok nem küldhetik el a tisztviselők által kért dokumentumot. (hirek.agrointeligenta.ro/Gazdaélet)
Legutóbb 2017-ben volt olyan alacsony a krumpli nagybani felvásárlási ára, mint most. A Hargita megyei gazdák múlt évi termésének a 15–50 százaléka még raktáron áll, a kereslet viszont még a nyomott ár ellenére sem túl nagy. A kilogrammonként 70 banis termelési költséghez képest csak veszteségesen, mindössze 50 baniért tudják eladni a krumplit a termelők, annyira alacsony az ára. A gazdák veszteségét valamelyest csak a különféle támogatások ellensúlyozzák. Az alacsony ár oka többtényezős, a fogyasztói szokások megváltozásától kezdve, a krumpliimport, de még a kényelem is szerepel ezek között. A fogyasztók már nem vásárolják meg ősszel a télre is elegendő mennyiségű pityókát, hanem szükség szerint alkalmanként vásárolnak egy-két kilót. Régen – amikor nagy mennyiségeket vásárolt a lakosság, majd eltárolta azt – rövidebb volt a vásárlási lánc, és a fogyasztó majdhogynem közvetlenül a termelőtől vásárolta meg a burgonyát, most viszont a bevásárlóközpontokban szerzik be a – sokszor külföldről importált – burgonyát, a termelői árnál lényegesen drágábban, az árkülönbözetet viszont nem a termelő, hanem a kereskedő zsebeli be. (Székelyhon/Gazdaélet)
Országszerte több mint 250 alkalmazottja lesz az állami rendőrség alárendeltségébe tartozó állatvédelmi szervnek, a tervek szerint a hatóság alkalmazottai közül hat Hargita megyében teljesít majd szolgálatot. Bár eddig is létezett törvény az állatkínzás büntetésére, a rendőrség új struktúrájától azonban azért is várnak hatékonyabb fellépést, mert állatorvosokat is alkalmaz a rendőrség, így a szankciók alkalmazása mellett a bántalmazott és sérült állatokat el is tudják látni a hatóság munkatársai. (Székelyhon/Gazdaélet)
Idén de minimis, azaz csekély összegű támogatásban részesülnek a gyógy- és aromás növények termesztői – jelentette be Adrian Oros mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter. A program részletein még dolgoznak a minisztérium szakemberei. A fűszer- és gyógynövények termelői jelenleg is részesülnek a területalapú támogatásból, amelynek hektáronkénti összege körülbelül 481 lej. Ha ökológiai gazdálkodást folytatnak és ezt bizonyító tanúsítvánnyal rendelkeznek, a 11.1-es alintézkedés keretében évente hektáronként 365 euró, a 11.2-es keretében pedig évente hektáronként 350 euró támogatásra jogosultak. Azok a gyógynövény-termelők, akik kevesebb mint két hektár területen termesztik ezen növényeket adómentességet élveznek. (partiumigazda.ro/Gazdaélet)
Egyre aggasztóbb mértékben apadnak a hazai, hivatalos tanúsítvánnyal rendelkező biogazdaságok. Az ágazat szereplőinek tavaly 35 százaléka tűnt el, vagyis az egy évvel korábban bejegyzett 10.200-ból a múlt év végére a minisztérium nyilvántartásában már csak 6.600 maradt. A lemondás, a visszalépés okai összetettek, a folyamat viszont nem tavaly kezdődött. Viszonyításként, öt évvel ezelőtt a romániai ökogazdálkodók tábora még 15 ezer szereplőt számlált. (Székely Gazda/Gazdaélet)
A napraforgó esetében nem, a kukorica- és a cukorrépa-vetőmagok esetében viszont idén tavasszal ideiglenesen ismét engedélyezi a neonikotinoid alapú csávázószerek használatát a mezőgazdasági minisztérium. Az ideiglenes engedély tudatában a hazai vetőmaggyártók és -forgalmazók a neonikotinoid csoportjába tartozó csávázószerekkel kezelt kukorica-vetőmagot január 25. és május 24., míg a cukorrépa-vetőmagok esetében március 1. és május 30. között árusíthatják. A tavaszi időszakra szóló, a két növénykultúra esetében tett engedmények kapcsán a szaktárca az Európai Bizottság 2009-ben elfogadott 1107-es rendeletének 53-as cikkelyére hivatkozik, ami indokolt, növényvédelmi vészhelyzetek esetében lehetővé teszi a tagállamoknak a tiltólistás hatóanyagú készítmények használatának ideiglenes engedélyezését. (Székely Gazda/Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
