GAZDAÉLET – Dolgozzuk fel a nyersanyagot
A 2016 április 19-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek. Eladási problémákkal küszködnek a hazai tejtermelők. Hogy változzon a helyzet, ez rajtunk vásárlókon is múlik. Tánczos Barna szenátorral beszélgetünk. Majd az április közepén esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. A gyergyószentmiklósi Cartitas sajtkészítő tanfolyamokat szervez kezdőknek és haladóknak. Portik Hegyi Loránd sajtmesterrel készült interjúnk. Bár az élet távol sodorta a szülői háztól, amikor csak tehetik hazalátogatnak Kibédre. Săcărean Judit válaszol kérdéseinkre. A firtosmartonosi Kibédi Enikőék az itthonmaradás mellett döntöttek. Náluk jártunk a Gazdaélet mikrofonjával. Háromnegyed egy után nyereményjátékunk kérdése hangzik el, majd ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Gazdahírek:
A Mezőgazdasági és Intervenciós Kifizetési Ügynökség folyamatosan folyósítja a területalapú támogatások 2015-ös évre történő kifizetését. Jelenleg a területalapú támogatást fizetik, ami 79,73 euró/hektár; a visszaosztott kifizetéseket, amelyek első lépcsője az 1-5 hektár közötti 5 euró/hektár; a második lépcső szerint az 5-30 hektár közötti gazdaságoknak 51,07 euró/hektár. Ezen kívül a fiatal gazdák hektáronkénti további 19,93 eurót; a legfeljebb 7 hektár földdel rendelkező gazdák maximum 1250 eurót; az országos átmeneti támogatások keretében, a termelésből kiiktatott kultúrákért hektáronként 19,19 eurót fizetnek. A kifizetések lejben történnek az Európai Központi Bank 2015. szeptember 30-i árfolyamán, ami 4,41 lej/euró.Amint az APIA információs rendszere lehetővé teszi, a többi kifizetésfajtának a kiegyenlítését is elkezdik. (Nyugati Jelen/Gazdaélet)
Hargita megyében tavaly több mint 26 ezer gazda jogosult a területalapú támogatásra, ők majdnem 178 ezer hektárnyi földterületre igényelték a juttatást, így összesen közel 13 millió euró érkezik majd területalapú támogatás címszó alatt a megyébe. Kovászna megyében hétezer gazda számlájára utalták át eddig a területalapú támogatást. Befejezték az ellenőrzéseket, az adatok informatikai bejegyzése folyamatban. Az állattenyésztők támogatását május 25-étől folyósítják. Az országban a kifizetések első napján 27 273 igénylőnek utaltak összesen 13,6 millió euró értékben. (Krónika/Gazdaélet)
Medve tartja rettegésben a háromszéki Málnás falut. A községet hetek óta félelemben tartó medve befogását kéri Kasléder József polgármester. A medve bejár a faluba, betör az udvarokba, állatokat pusztított el, megdézsmálta a méhkaptárokat. Az önkormányzat tehetetlen, csak a panaszokat tudják továbbítani, a vadásztársaságok megpróbálják elriasztani a vadat, de folyamatosan nem tudják őrizni a falut. A kilövési kvótát pedig általában nem használják el, a településre beszokott, ám trófeának gyenge vad kilövésére. A málnásiak attól tartanak, hogy amikor kihajtják a háziállatokat még nagyobb kárt okoz a medve, hiszen már eddig kilenc juhot elpusztított. Kovászna, Hargita és Vrancea megyében él Európa legnagyobb barnamedve populációja, a Kovászna megyei környezetvédelmi hivatal felmérése szerint a megye területén közel hatszáz példány van. (Kovács Zsolt/Gazdaélet)
Egy március óta hatályos jogszabály értelmében az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek a hozzájuk tartozó adminisztratív területen zajló legeltetés feltételeiről – hívta fel a figyelmet Tánczos Barna szenátor. A jogszabály alkalmazásával számos problémát ki lehetne küszö¬bölni a közeljövőben, a politikus azonban valószínűnek tartja, hogy csak komoly vitákat követően lehet majd rendet teremteni legeltetésügyben. A változás lassan fog bekövetkezni, hiszen idő kell, míg az állattartók belátják, hogy terület hiányában nem legeltethetik bárhol állataikat. Emellett csak következetes bírságolás révén lehet jobb belátásra bírni a kihágások elkövetőit. (Krónika/Gazdaélet)
Miután 2014. január elsejétől külföldi magánszemélyek számára is szabad prédává vált a romániai piac, az ország termőföldjei veszélybe kerültek, nem szabad elkótyavetyélni azokat – fogalmazott Dacian Cioloş miniszterelnök. A kormányfő úgy fogalmazott, bár az Európai Unió bármelyik állampolgára szabadon vásárolhat termőföldet Romániában, a jogszabályt „nem kell feltétlenül kötelezőnek tekinteni”. A polgármesteri hivataloknak inkább arra kell törekedniük, hogy ha már eladásra kerülő termőföldek vannak az adott adminisztratív területen, azt inkább helybeliek vásárolják meg, maradjon a faluközösség tulajdonában. A termőföld az első és legfontosabb erőforrás egy közösségben, amit nem szabad elkótyavetyélni – pontosított a miniszterelnök, aki szerint a külföldi állampolgárnak eladott termőföldet nagyon nehéz lesz valamikor is visszaszerezni. A miniszterelnök kiemelte: a törvények nem írhatják felül a földtulajdonosok azon akaratát, hogy a tulajdonukban levő szántóföldeket, legelőket, gyümölcsösöket, szőlősöket megtartsák, továbbadják utódaiknak. (Gazdaélet)
Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága számára készült tavaly novemberi tanulmány szerint a romániai termőföldek közel 40 százaléka már külföldi tulajdonba került. A tanulmány szerint mintegy 5,3 millió hektár mezőgazdasági területet vásároltak fel a külföldiek. A szántóföldek 30 százalékát uniós állampolgárok vagy cégek birtokolják, a földek 10 százaléka pedig Unión kívüliek tulajdonába került. Példaként említik, csak Temes megyében legalább 150.000 hektár szántóföld – a megye mezőgazdasági területeinek egyharmada – különböző olasz cégek tulajdonában van. (Gazdaélet)
Idén is lesz dísznövény kiállítás Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen is. A székelyudvarhelyi rendezvény 2016 május 5-től 8-ig, a kézdivásárhelyi pedig két héttel később, május 19-től 22-ig tart. A dísznövény termékbemutató mellett idén az őshonos gyümölcsökkel, valamint fűszer- és gyógynövényekkel ismerkedhetnek meg a jelenlévők. A témáról a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szakirányú tanárai, dr. Bandi Attila és dr. Nyárádi Imre István adjunktusok tartanak előadást. (Gazdaélet)
Piaci árak:
A burgony kilója 1 lej és 1 lej 20 bani, a fehér hagymáé 2 lej és 2 lej 50 bani, a vörös hagymáé 3 és 4 lej, a zöldhagyma kötése 80 bani és 1 lej, a fokhagyma kilója pedig 8 és 10 lej. A paprika kilója 7 lej és 8 lej, a paradicsomé 4 lej 50 bani és 6 lej, az uborkáé 2 és 2 lej 50 bani, a csípős paprika kilója 7 lej, a gomba kilójáért 10 lejt kérnek. A petrezselyemzöld, kapor és zellerzöld kötése 50 bani, a tárkony és csombord kötése 1 lej. A zeller darabja és a hónapos retek kötése 1 lej 50 bani és 2 lej, a petrezselyem kilójáért viszont 3 és 4 lejt kell fizetni. A szemes paszuly litere 8 és 10 lej, a murok kilójáért 3 lejt kérnek, a brokkoli kilója 7 és 8 lej, a tojás darabja ezen a héten 45 bani. Egy fej saláta 1 lej és 1 lej 50 bani. Az alma kilója 2 lej 50 bani és 4 lej, a körtéé 3 lej 50 bani és 6 lej, a szőlő kilója 8 lej és 10 lej, a sajté és az ordáé 16 lej, a tej litere 2 lej 50 bani és 3 lej.
Játékunk kérdése:
Mikor szervez legközelebb sajtkészítő tanfolyamot kezdőknek a gyergyószentmiklósi Caritas?
Felhívjuk játékosaink figyelmét, hogy a helyes válaszhoz elérhetőségeiket is mellékeljék (postacímet, telefonszámot), különben nem vesszük figyelembe megfejtéseiket. Válaszaikat a következő címekre küldhetik 2016 április 22-ig:
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
