GAZDAÉLET – A lelkiismeretes munka meghozza gyümölcsét
A 2020 április 21-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, A székelybósi Bende Lajos biozöldségek előállításával foglalkozik. Vele beszélgetünk műsorunkban. Majd az április közepén esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. A gyergyótekerőpataki sajtüzem számíthat a tejtermelő gazdákra. Bernád Éva vállalkozót kérdezzük. Egyre többen fedezik fel a méz jótékony hatását. A kénosi Gál Attila méhész válaszol kérdéseinkre.
Gazdahírek
A Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség honlapján megjelentek a pályázati eligazító füzetek azon intézkedéseknél, amelyeket célirányosan az afrikai sertéspestis visszaszorítására és felszámolására szánnak. A februárban közzétett ütemterv szerint az 5.1-es intézkedésnél 13, az 5.2-es intézkedésnél pedig 3,7 millió euróra lehet majd pályázni. (Háromszék/Gazdaélet)
Az 5.1-es intézkedésnél a pályázható összeg két alösszetevő között oszlik meg, külön összegre pályázhatnak a magáncégek, szövetkezetek és termelői csoportok, mellettük saját keretösszeget kapnak a közintézmények. Az első kategóriába tartozó, sertéstartással foglalkozó cégek, szövetkezetek a pályázati támogatásból fertőtlenítőfelszereléseket, a biológiai biztonságot biztosító felszereléseket vásárolhatnak, építkezhetnek (pl. öltözőket, zuhanyzókat a farm alkalmazottjai számára). Elszámolhatják védőkerítések megépítésének költségeit, amennyiben ezeknek célja, hogy megakadályozzák a vaddisznók érintkezését a házi sertésekkel. A támogatás magáncégek esetében az összes költség legtöbb 80, szövetkezetek és termelői csoportok esetében 100 százaléka lehet. A támogatás értéke maximálisan 250 ezer euró. Közintézmények a pályázati pénzből fertőtlenítőberendezéseket (legtöbb 30 ezer euró értékben), diagnosztizáló laboratóriumi felszereléseket, a biológiai minták szállítására alkalmas gépjárműveket (legtöbb 100 ezer euró értékben), valamint az elpusztult vagy kilőtt vadállatok ideiglenes tárolására alkalmas hűtőkamrákat szerezhetnek be (legtöbb 20 ezer euró értékben). A támogatás mértéke 80 százalékos. Önrész nélkül akkor pályázhat az illető önkormányzat, ha az állattenyésztők nevében és felhatalmazásával teszi ezt, és igazolni tudja a beruházás közös használatát. (Háromszék/Gazdaélet)
Az 5.2-es intézkedésre (támogatás a mezőgazdasági termelőképesség visszaállítására) olyan sertéstartó telepek pályázhatnak, amelyeknél a sertéspestis 30 százalékos állományvesztést, illetve jövedelemkiesést idézett elő. Az eligazító füzet szerint a támogatás maximális értéke 200 ezer euró lehet. A pályázott pénz a következőkre fordítható: tenyészállatok vásárlása újranépesítés céljából (ez csak az állategészségügyi hatóság beleegyezése után lehetséges, amennyiben az illető község kikerült a pestis vörös zónájából), a gazdaság más állatfajjal való benépesítésére vagy istállóátalakítás költségeinek fedezésére. Ennél az intézkedésnél a támogatás mértéke százszázalékos, tehát a beruházás, beszerzés megvalósításához nem szükséges önrész. (Háromszék/Gazdaélet)
A gyergyószentmiklósi városháza idén nem személyesen, hanem telefonos ügyintézés révén állítja ki azt a bizonylatot, amelyet a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségnél (APIA) a területalapú támogatások igénylésekor mellékelni kell. Közel ötszáz gyergyószentmiklósi földtulajdonost fognak telefonon megkeresni. Az érintetteket az igénylő családneve szerint ábécésorrendben hívják majd, és hogy éppen melyik betűnél tartanak, azt az önkormányzat Facebook-oldalán és a Gyergyó Tv képújságjában teszik közzé. A városháza arra kéri az érintetteket, hogy amennyiben május 10-ig nem hívják őket telefonon, az utána következő napokban jelentkezzenek a 0266–364494-es telefonszámon. Fontos tudni, hogy hiába várnák a telefonhívást azok a földtulajdonosok, akik 2019-ben nem részesültek támogatásban, ugyanis elérhetőségük nem szerepel az adatbázisban. Ők szintén a jelzett számon kérhetik az önkormányzat igazolását május 10-től kezdődően, legkésőbb május 15-ig. (Székelyhon/Gazdaélet)
A külföldi szállítmányok akadozása miatt értékesíteni tudták burgonyakészleteik nagy részét a Hargita megyei gazdák az elmúlt időszakban. Valamelyest még a burgonya nagybani eladási ára is emelkedett, nem túlságosan, csak annyira, hogy megfelelő árat, azaz kilogrammonként mintegy 1 lej 50 banit kapjanak érte a termelők. Volt olyan is, aki 1 lej 80 banit, 2 lejt kért érte, de a krumpli árát valójában a kereskedők verték fel nagymértékben. Némelyikük többszörös áron adott túl a megvásárolt árun. (Székelyhon/Gazdaélet)
Az Európai Unió agrár- és élelmiszeripari ágazata komoly kihívásokkal néz szembe a COVID-19 járvány miatt, ezért nagyon fontos, hogy új irányvonalakat szabjanak a munkaerő mozgását illetően, beleértve a mezőgazdasági idénymunkásokat is – adta hírül az Európai Bizottság. Az EB arra biztatja a tagországokat, kezeljék létfontosságú tényezőként ezeket a munkásokat, biztosítsák számukra a megfelelő egészségügyi és biztonsági körülményeket. De nemcsak idénymunkásokra, hanem szakmunkásokra is szükség van a mezőgazdaságban. Adrian Oros agrárminiszter nemrég tett nyilatkozata szerint egyre súlyosabb a mezőgazdaságban a szakképzett munkaerő hiánya, ami az elmúlt két-három évben egyre számottevőbbé vált. A helyzet rendezésére a duális képzés lehet a megoldás. A mezőgazdasági ágazatban modern technológiákkal dolgoznak, ezek használatát a fiataloknak a farmokon kell elsajátítaniuk. Együtt kell működni a termelőkkel, mert nincs lehetőség arra, hogy minden agrároktatással foglalkozó intézményt korszerű farmmal, gépekkel szereljenek fel – vélte a miniszter. (Háromszék/Gazdaélet)
A csőd szélére juthatnak a mezőgazdászok a szélsőséges éghajlati körülmények miatt – figyelmeztet a Mezőgazdaságért és Szövetkezésért Szövetség. Az érdekvédelmi szervezet azt is felvetette, ha a gazdák nem tudják fizetni beszállítóikat, nem tudják törleszteni a ráfordított anyagok ellenértékét, földjeik elvesztését is kockáztathatják. A helyzet főleg a déli megyékre jellemző. Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése szerint a pedológiai szárazság Moldvában, Dobrudzsában, Havasalföld egyes területein, illetve a nyugati térségben észlelhető a leginkább. Erdély északi, északkeleti és központi részein, Máramarosban, Havasalföld északnyugati, déli és délnyugati körzeteiben a talaj nedvességtartalma kielégítő, több helyen közelít az optimálishoz. (Háromszék/Gazdaélet)
A helyi mezőgazdasági szektorban leginkább ősszel, a betakarítások idején van szükség napszámos munkaerőre, a tavaszi munkálatokat nagyjából meg tudják oldani a gazdák gépekkel. Az viszont napról napra egyre kétségesebb, hogy a hazatért mezőgazdasági idénymunkások itthon maradnak őszig, ugyanis Németország már várja a munkaerőt, és már Olaszország is megállapodásokat akar kötni a kelet-európai országokkal a szezonálismunkaerő-áramlás újbóli elindítása érdekében. A hivatalos adatok szerint Romániából évente több mint 100 ezer idénymunkás utazik Olaszországba, ami az ottani idénymunkások negyedét teszi ki. Hazautazásuk miatt viszont most jelentős munkaerőhiány alakult ki az olasz agrárszektorban, amit az EU-n kívüli országokból érkezett vendégmunkások tartózkodási engedélyének június 15-éig való automatikus meghosszabbításával sem tudnak orvosolni, ezért is sürgetik a román vendégmunkások visszatérését. (Székelyhon/Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
