Aggodalmat okoz a lakossági és vállalati hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb, a ROBOR gyors ütemű növekedése, amely mára elérte az 1,8 tized százalékot. A kamatláb főként szeptember második felében kezdett emelkedni. A ROBOR 2016 elején esett 1 százalék alá, azóta több mint 1 százalékponttal növekedett.

Mihai Tudose miniszterelnök a jegybankot bírálta, mert szerinte a Román Nemzeti Banknak kellett volna vigyáznia arra, hogy ne nőjön a ROBOR. Adrian Vasilescu, a jegybank stratégiai tanácsadója szerint a világ más országaiban is lassan véget ér a nagyon olcsó hitelek korszaka, Romániában is ez történik. Szerinte a ROBOR növekedése nem tekinthető túl magasnak.

Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója szerint a Robor eddig történelmi mélyponton volt. A szakember úgy véli, hogy ennek értéke nem fogja meghaladni a 2 százalékot, és ez a jelenség a gazdasági növekedéshez köthető. Ugyanis a gazdasági válság idején a jegybankok a Robort alacsony szinten tartják, azért, hogy a pénzek, a lakossági betétek a megtakarításokból áradjanak át a befektetésekbe.

“Most Európában elkezdett működni, növekedni a gazdaság, Romániában a gazdaság a legjobb szinteken teljesít, egyes vélemények szerint már túlfűtöttség van. Ez megemelte a béreket, minden drágul, és ilyenkor a jegybankok elkezdenek kamatot emelni, hogy kiszívjanak pénzt a gazdaságból, és lecsökkentsék az inflációs nyomást.”– véli Diósi.

Ha a Robor megnövekedett 1 százalékról 1,8 tized százalékra, akkor 0,8 tized százalékkal fog nőni a kamat a következő időszakra, miután átárazódik, tehát 3 vagy 6 hónap múlva. Mi a Robor, és hogyan befolyásolja a bankrészleteket, kérdezte a szakembertől Bódizs Edit.