A képviselőház után egy héttel a szenátus is megszavazta tegnap este a járványhelyzetben, vagy biológiai veszély esetén elrendelhető karanténtörvényt. A döntést nagy szavazattöbbséggel hozták meg: elfogadását 115 szenátor támogatta, nyolcan ellene szavaztak, három honatya pedig tartózkodott. Amennyiben a törvényt az államfő is kihirdeti, akkor a hatóságoknak lesz jogalapjuk a Covid–19-betegek és a fertőzésgyanús személyek kórházba utalására, otthoni elkülönítésére, illetve hatósági karanténba elhelyezésére.

A parlament számos ponton módosította a kormány múlt hétfőn beterjesztett tervezetét.

A több napos bizottsági vita nyomán a tervezetbe bekerült, hogy a járvány miatt leterhelt fertőző kórházak személyzethiányát a szaktárca által előzetesen nyilvántartásba vett önkéntesek mozgósításával kell megoldani: más orvosokat csak akkor helyezhet át – legfeljebb 30 napra és veszélyességi pótlékot biztosítva számukra – ezekbe a kórházakba a közegészségügyi hatóság, ha a válságot az önkéntesek bevonásával sem sikerül megoldani. A jogszabály kimondja, hogy a tünetmentes fertőzöttet legfeljebb 48 óráig lehet akarata ellenére megfigyelés alatt tartani a kórházban, de törölték a tervezetből azt az előírást, amely a fertőzésgyanúsak által használt javak vesztegzár alá vonását tette volna lehetővé.ElőírJa tovább, hogy ha mindkét szülő megfertőződött, az állam nem emelheti ki a gyerekeiket a családból a beleegyezésük nélkül; a szülők eldönthetik, hogy melyik rokonra vagy barátra bízzák gyerekeiket, amíg ők felgyógyulnak. A jogszabály ugyanakkor meghatározza a karantén és az elkülönítés fogalmát, illetve lehetősége teremt a karanténba vagy elkülönítésbe helyezett személynek, hogy megtámadja a bíróságon a szabad mozgását korlátozó intézkedést.

A parlamenti pártok szenátusi frakcióinak a képviselői azt mondják, hogy a karanténtörvény kompromisszum eredménye, de biztosítja a szükséges jogi keretet az egészségügyi rendszer működéséhez. A kormány tervezetét mintegy 90 százalékban módosították a törvényhozók.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség szenátora, Gheorghe Dircă azt mondta, a karanténtörvény távol van attól, hogy tökéletes legyen, de megvédheti az állampolgárok egészségét. Úgy fogalmazott, idézem “többen kérdezték az elmúlt napokban, hogy korlátozni fogjuk-e az állampolgári szabadságjogokat. Képmutatók lennénk, ha nem ismernénk el ezt. De úgy korlátoztuk, hogy betartottuk az ország alaptörvényét, és csak részben korlátoztuk, figyelembe véve a jelenlegi járványügyi helyzetet. Ez a törvény nehezen lett kész, éppen azért, mert éles határvonal húzódik az egyéni szabadságjogok és a közösségi érdekek között.” – eddig az idézet. Daniel Fenechiu liberális szenátor is azt mondja, hogy a karanténtörvény távolról sem tökéletes, ugyanakkor a Szociáldemokrata Pártot bírálta, amiért egy sor olyan módosítást fogadtatott el, amelyek később problémákat okoznak majd. Azt mondta, idézem, “a hazai egészségügyi rendszernek, az orvostársadalomnak nagy szüksége volt erre a törvényre, amelynek számos pozitív hatása lesz az elkövetkezendő időszakban. Törekedtünk arra, hogy ez a törvény a lehető legjobb legyen, pontosabban erre törekedett minden olyan honatya, aki az állampolgárok egészségének a védelmét és nem a politikai tőkeszerzést tartotta szem előtt” – eddig az idézet.

Radu Preda, a szociáldemokraták szenátusi frakciójának a vezetője bírálta a kormány tervezetét, kiemelve, hogy a parlament által megszavazott változat visszaszorítja a liberális kabinet túlkapásait. Kiemelte, idézem, “a jogszabály kimondja, hogy a tünetmentes fertőzöttet legfeljebb 48 óráig lehet akarata ellenére megfigyelés alatt tartani a kórházban, hogy a pácienseket csak a beleegyezésükkel szabad kezelni, az orvosokat nem lehet önkényesen áthelyezni egyik megyéből a másikba, csak akkor, ha ezt ők is akarják és ebben az esetben is fizetéskiegészítést kell kapjanak. Normalizáltuk a törvényt, az emberek szolgálatába állítottuk” – eddig az idézet. Az RMDSZ részéről Császár Károly felsőházi honatya kijelentette, a parlamenti vita során jobb lett a kormány tervezete, amelyből sikerült kigyomlálni az alkotmányellenes passzusokat. A törvény leghamarabb jövő héten léphet hatályba, ha nem hátráltatja alkotmányossági óvás és Klaus Iohannis államfő nem késlekedik kihirdetésével.

Forrás: RRA