A kárpátaljai magyar szervezetek nyilatkozatban tiltakoznak az ukrán parlament által elfogadott oktatási törvény ellen, amely három év átmeneti idő után megfosztja a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven történő tanulás lehetőségétől – írja az MTI.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség tiltakozását fejezi ki az ukrán parlament által elfogadott oktatási törvény ellen. A nyilatkozat szerint a magyar szervezetek Petro Porosenko ukrán elnökhöz fordulnak azzal a kéréssel, hogy ne írja alá a kisebbségek, így a kárpátaljai magyarok megmaradását is alapjaiban veszélyeztető törvényt. A módosított oktatási törvény csak az elemi iskolában (1–4. osztály) engedélyezi a nemzetiségi kisebbségek számára valamennyi tantárgy anyanyelven történő tanítását, az általános iskola esetében (5–9. osztály) a jogszabály előírja a fokozatos áttérést a tantárgyak többségének ukrán nyelvű oktatására.

„Ezzel a törvénnyel tulajdonképpen az orosz iskolahálózatot akarják felszámolni, mi magyarok, románok, szlovákok, bolgárok járulékos veszteség vagyunk. Én optimista vagyok, mivel január 1-től bevezetik a biometrikus határellenőrzést, de ez alól kivételt képeznek az Európai Unió állampolgárai. Elképzelhető, hogy hasonlóan járnak el itt is, hogy minden oktatási intézményben legyen az ukrán az oktatási nyelv, kivéve azok az intézmények, ahol az oktatás nyelve az Európai Unió valemelyik nyelve. Mi ebben az esetben megmenekülünk.” – nyilatkozta rádiónknak Kőszeghy Elemér, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője. Riporter, Magyari Izabella.

Magyari Tivadar, az RMDSz oktatási főosztályának ügyvezető alelnöke kíváncsian várja, hogy a román állam hogyan reagál erre a döntésre, mivel ez az intézkedés nemcsak a magyar kisebbséget célozza, hanem a többi ukrajnai kisebbséget is, amely legjelentősebb része orosz, de jelentős számban élnek ott román nemzetiségűek is.

Egy ilyen politikai döntés, szerinte azt a nézetet tükrözi, mely szerint azért kell a kisiskolásoknak biztosítani az anyanyelven történő oktatást, mert még túl kicsik ahhoz, hogy az állam nyelvét jól ismerjék, és nem azért mert az identitásukra való tekintettel ez járna nekik. Bódizs Edit interjúja.