• 
• 

A település közigazgatásilag Szentábrahámhoz tartozik. Székelykeresztúrtól 10 km-re északra a Gagy- és a Zongota-patakok völgyében fekszik. Nevét a rajta átfolyó azonos nevű patakról kapta. Ennek eredete a magyar Gagy szemnélynév, mely a szláv Hodislav személynévből származik. 1566-ban Gagij néven említik. A hagyomány szerint tíz szabad székely alapította. A történészek egyértelmű bizonyítékkal ugyan nem szolgálhatnak, ám valószínű, hogy a korábban e vidéken lakókat keletebbre telepítették. Régi templomáról nincs adat, de 1666-ban református anyaegyház volt. Mai unitárius temploma 1881 és 1901 között, református temploma pedig 1924-ben épült. A Trianon utáni helyzet elsősorban abban különbözött az azelőttitől, hogy egy, a lakosság, a közösség fölött álló hatalom érvényesítette akaratát, mely hatalommal semmiképpen sem azonosulhatott semmilyen szinten Gagy lakossága. Az is említésre méltó azonban, hogy a településen a két világháború között is tovább élhettek főleg a közművelődési életben fontosnak számító kezdeményezések (dalárda működött, a műkedvelő színjátszók új darabokat mutattak be). A harmincas évek gazdasági válságát könynyedén átvészelte a település, sőt a múlt század harmadik és negyedik évtizedében éppen a gazdasági gyarapodás jellemezte, ugyanis a leányok, legények közül többen a román nagyvárosokban elsősorban Bukarestben dolgoztak és kerestek pénzt, amivel itthon lakást építettek, földet vásároltak. A patakvölgyben jól művelhető szántóföld aránylag kevés van, a magasabb domboldalakon legelők, kaszálók terülnek el, a falut csaknem minden oldalról lombhullató erdők övezik. A román népi demokráciának mohó kiteljesedése a háború után szörnyű anyagi romlást eredményezett: erdőket, földterületeket, gazdasági eszközöket kellett leadni. Az erdőket államosították, utóbbiakat a kollektív gazdaságokba „önként" vitték be az új tagok, csakhogy megszabaduljanak a kulákságtól, a zaklatásoktól. Több család teljes létbizonytalanságba került, a napi betevőjük sem volt biztosított. Az egykori Szentkirályi kúriát korábban megvásárló, siklódi eredetű Hegyi családot kilakoltatták, lakásukban rendezkedett be a kollektív gazdaság. Az 1989-es fordulat semmilyen zavargást nem hozott, ám a gazdaság fellendülése helyett anyagi romlás következett. Megszűnt, tönkrement a közeli kisváros több nagyvállalata, emiatt elbocsátották a legtöbb ingázó munkást, helyben pedig évekig nem volt egyetlen elfoglalható munkahely sem. Emiatt fiatalok, középkorúak az anyaországi munkavállalást választották, ami legtöbb esetben feketemunkát jelentett kezdetben. Számos családból a munkát vállaló fiatalok le is telepedtek Magyarországon, az utóbbi években családok is kisgyerekkel. Az iskolaköteles gyerekek létszáma, illetve a nyugdíjas korúak száma azt bizonyítja, hogy a település kezd elöregedni.

A január 22-i műsorban Gál Zoltán unitárius lelkész, Hegyi István (76), id. Katona Péter (83) és katona Emma (75) vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk első részét hallhatják.