Már 40 éves felmérések kimutatták azt, hogy a Csomád vulkán nem tekinthető inaktív vulkánnak, ugyanis a földkéregben van még olvadéktartalmú magma, ez most is bebizonyosodott az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport újabb felméréseiből. A székelyföldi Csomád vulkán 32-35 ezer éve tört ki utoljára, viszont a vulkánkitörések idejének meghatározása során kiderült, hogy voltak már ilyen hosszú, több tízezer éves szunnyadó időszakok a vulkán életében.

Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport munkatársai megmérték a szén-dioxid kiáramlását a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánjának területén, mely mérések szerint évente minimálisan 8.700 tonna szén-dioxid jön a talajon keresztül a felszínre. A Csomád környezetében számos helyen vannak a vulkáni területekre jellemző mofetták, olyan helyszínek, ahol erős szén-dioxid-kiáramlás mérhető. A legismertebb helyek az Apor lányok feredője, a Büdös-barlang és a Buffogó-láp.

Mint ismeretes, a mofettákat gyógyászati célokra is használják, így az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport egyik munkatársa, Kis Boglárka-Mercédesz felhívja a figyelmet, hogy ez a fajta színtelen és szagtalan szén-dioxid veszélyes, károkat okozhat a turistákban, valamint a lakosság figyelmét sem hívják fel kellőképpen a veszélyeire.

A Sapientia Egyetem kolozsvári környezettudományi szak oktatója, Szakács Sándor, aki egyben a Román Akadémia Bukaresti Geodinamikai Intézet munkatársa, részletesen elmagyarázza a már 40 évre visszanyúló kutatásokat és annak eredményeit.

„Nem lehet teljes mértékben kizárni annak a lehetőségét, hogy a Csomád kitőrhet valamikor a jövőben, meg nem határozott jövőben, ami nem években, se nem száz években, még csak ezer években sem mérhető.” – nyilatkozta Szakács Sándor, a Román Akadémia Bukaresti Geodinamikai Intézet munkatársa.

Riporter, Magyari Izabella